Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.

Irományszámok - 1884-151. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgák nyugdíjazásáról

188 151 szám. A férj azonban neje után a temetkezési járulékot kivéve semminemű részeltetésre igényt nem tarthat és az árvák is csak akkor tarthatnak nevelési járulékra igényt, ha szülőtlen árvákul tekinthetők, vagy ha élő atyjok vagyontalan és keresetképtelen. 57. §. A nő utáni igények elbírálásánál a nőre nézve az állami tisztviselőkre, altisztekre és szolgákra előirt határozmányok, a férjre s illetőleg a gyermekekre nézve pedig az özvegyre s illetőleg az árvákra előirt határozmányok alkalmazandók. 58. §. A nő saját alkalmaztatása után őt megillető nyugdíjára vagy végkielégitésére az esetben is igényt tarthat, ha férje még életben van, vagy azután külön ellátást élvez s folytonos ellátását akkor is megtartja, ha a férj után később részesül csak ellátásban, vagy ha újra férjhez megy. 59. §. A szülőtlen árvák nevelési járulékban csak az atya vagy az anya után részesíthetők s azt a nevelési járulékot vehetik igénybe, mely reájok nézve kedvezőbb. A temetkezési járulékra azonban mindkettő után igényök van s az esetre, ha nevelési járulékban nem részesülnek, a végkielégítésre is ugy az atya, mint az anya után igényök van. 60. §. A nyugdíjazott vagy végkielégítésben részesített egyénnek szolgálatából eredő állami követelések a nyugdíj vagy végkielégítésre is érvényesíthetők s a mennyiben a nyugdíjazás vagy végkielégítés folyósításakor már közigazgatási vagy bírói utón meg vannak állapítva; magánosok követelései ellenében elsőbbséggel birnak. Ily állami követelések azonban az özvegyi nyugdíjra, az árvák nevelési járulékára, valamint a végkielégítésekre nem érvényesíthetők, kivéve, ha azokat az özvegy önként ajánlotta fel. 61. §. Azon kérdés eldöntésére, hogy van-e valakinek ellátási vagy részeltetési igénye s hogy ezen igény mennyiben és meddig bir érvénynyel — minden bírósági vagy más közhatósági eljárás kizárásával — egyedül a nyugdíjazás elrendelésére és megállapítására hivatott admínistrativ hatóság illetékes. 62. §. A jelen törvény hatálybaléptekor már megállapított nyugdíjak, ellátások és nevelési járulékokra, végkielégítésekre és egyéb járandóságokra, valamint a törvény hatálybalépte előtt elhaltak utáni temetkezési járulékokra nézve az eddigi szabályok ezentúl is érvényben maradnak, mindazonáltal oly módosítással, hogy az élvezett helyére, a nevelési járulékok meghosszabbítására, a járandóságok megváltására és megszűnésére nézve ezen törvény rendelkezései érvényesek azokra is. Minden más tekintetben kizárólag a jelen törvény határozmányai irányadók, attól eltérő vagy nem szorosan véve azon alapuló nyűg- és kegydíjak, valamint nevelési járulékok és végkielégítések csakis a ministertanács hozzájárulásával és az illető minister felelősségére kegyelmi utón engedélyezhetők. A kegyelmi utón kivételesen engedélyezendő nyugdíjazásoknál vagy nyugdíj-felemeléseknél azonban csakis a törvény által megkívánt, de hiányzó kellékek engedhetők el, s az engedélyezendő nyugdíj nem lehet nagyobb, mint a mennyi ezen törvény szerint járna az esetben, ha a hiányzó kellék is meglenne. i