Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.

Irományszámok - 1884-151. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgák nyugdíjazásáról

134 151. szám. igényét szintén nem érvényesítheti, s ha már állandó ellátásban részesül, azt elveszti, gyermekei azonban, ha a feltételek különben megvannak, ellátási igénynyel birnak s szülők nélküli árvákul tekintendők. 36. §. Az állami tisztviselők özvegyei, ha állandó ellátásra tarthatnak igényt, a férj beszámítható javadalmazásának (6. §. b) pont) 600 frtjáig ennek 50%-át; ha pedig a férj beszámítható illetményei 600 frtot meghaladnak, az első hatszáz forint után 507<>-ot, a 600 frtot meghaladó rész után pedig 20%-ot kapnak özvegyi nyugdíj fejében; az özvegyi nyugdíj összege azonban — nevelési járulék nélkül — évi 2,500 frtot meg nem haladhat. A pénzügyőr, csendőraltiszt és szolga özvegyének ellátása a férj beszámítható utolsó javadalmazásának egyharmad részéből áll. Ugyancsak a férj beszámítható utolsó javadalmazásának Vadában részesitendők a 27. §-ban felsoroltak özvegyei, kivéve a napszámosok és munkások özvegyeit, kik ellátásra igényt nem tarthatnak. 37. §. A ministereknek, az állami számvevőszék elnökének és az államtitkároknak özvegyei a 34. §. a), 6), c) és 35. §. 4. és 5. pontjaiban meghatározott feltételek mellett, az esetben is állandó ellátásra tarthatnak igényt, ha férjök ezen minőségekben csak három évig szolgált, tekintet nélkül arra, vájjon a férj a 'tényleges szolgálatban, vagy nyugdíjazott állapotban halt-e meg. Az özvegyi nyugdíj összege, ha az özvegy a férj hosszabb szolgálati idejénél fogva magasabb nyugdíjra igényt nem tarthatna, a minister és az állami számvevőszék elnökének özvegye részére évi 2,000 írtban s az államtitkáré részére 1,000 írtban állapítandó meg. 38. §. Az özvegy özvegyi nyugdíjából nemcsak saját gyermekeit, hanem férjének előbbi házasságából hátramaradt gyermekeit is eltartani köteles. 39. §. Azon özvegy, kinek a jelen törvény értelmében folytonos ellátásra van igénye és kinek férje halálakor legalább három még anyai ellátásban álló gyermeke van, illetőleg teherben van, akár édes, akár mostoha gyermekei azok, azon gyermekei számára, kik a szabályszerű kort (41. §.) még nem érték el, ha az elhalt férjtől, vagy szintén igényjogosult korábbi férjtől származnak, szabályszerű koruk elértéig nevelési járulékot is kap. Nevelési járulékot kapnak továbbá — tekintet nélkül számukra — a törvény által meghatározott kort még el nem ért szülőtlen árvák is, ha anyjok s illetőleg mostoha anyjok atyjok után folytonos ellátásra igényt tarthatott volna. Ha az özvegynek állandó ellátásra van igénye, az a körülmény, hogy a gyermekek a tényleges szolgálat ideje alatt vagy nyugdíjas állapotban nemzettek-e, a nevelési járulékra befolyással nincsen. 40. §• A nevelési járulék az anya járulékát képezi s azzal nem a gyermek, hanem az anya s esetleg a gondnok vagy gyám rendelkezik. 41. §. Állami tisztviselők figyermekei 20 éves, leánygyermeki a 18 éves, altisztek és szolgák figyermekei 16 éves, leánygyermekei pedig 14 éves koruk betöltéséig részesülnek a nevelési járulékban.