Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.

Irományszámok - 1884-150. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgárositott magyar határőrvidéken fennálló házközösségi intézmény megszüntetéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

150. szám. 175 48. §. A m. kir. pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a 47. §, első kikezdésében emiitett bélyeg- és illetékmentességet, az 1872. évi június hó 9-én kelt és az 1873: XXVIII. t.-cz. 3. §-ával hatályában fentartott legfelsőbb rendeletnek 17. §-a szerinti határidő eltelte után, a házközösség megszüntetése végett, a házközösség tagjai közt jelen törvény életbe lépte előtt létrejött jogügyletekre és vagyonátruházásokra is kiterjeszsze, ha ezen kedvezmény megadása végett az illető felek a jelen törvény hatályba léptétől számítandó 60 nap alatt az illetékes pénzügyi hatóság útján a m. kir. pénzügyministerhez folyamodnak. 49. §. A hatóságoknak ezen törvény alapján teljesített eljárásáért az érdekelt felek díjakkal vagy költségekkel nem terhelhetők és csakis a közbenjáró szakértőknek díjait tartoznak fizetni, melyeket ha azokra nézve egyezség létre nem jön, a szolgabiró, és felfolyamodás esetében jogerejűleg a közigazgatási bizottság (53. §.) állapit meg. 50. §. A kirendelt gondnok (14. §.) díjait a szolgabiró, és felfolyamodás esetében véglegesen a közigazgatási bizottság (53. §.) állapítja meg. A gondnoknak díja a gondnokoltat terheli, de azt a házközösség előlegezi. 51. §. A házközösség ingatlan vagyonára bejegyzett jogok, a mennyiben azon személyek, a kiknek javára a bejegyzés tétetett,, és a terhelt ingatlannak tulajdonosai között más megállapodás létre nem jön, — az illető házközösségi tagoknak jutott ingatlan birtokrészeket egyetemleges kötelezettséggel terhelik. 52. §. A megszüntetett házközösségnek a még osztatlan községi vagyonra nézve fennálló igénye az illető házközösségi vagyonban részesültek között oly arányban oszlik meg, a milyenben a házközösségi vagyon felosztatott. 53. §. A házközösségek megszüntetésének gyors keresztülvitele czéljából az illető járásokban a belügyminister által, a felmerülő szükséghez képest megállapítandó számban, tiszteletbeli szolgabirák lesznek szolgabírói illetményekkel a szükség tartamára kinevezendők. Ezen egyéneknek a szükséges nyelvösmerettel és az 1883. évi I. törvényczikkben előirt minősitvénynyel kell birniok. Ily állásokra a házközösségi intézmény fennállása idejében szolgálatban volt tisztviselők, ha egyébként alkalmasak, előnynyel birnak. Az ideiglenesen alkalmazott ily szolgabirák működésük megszűntekor megfelelő végkielégítésben részesitendők, melynek összegét esetről-esetre a belügyminister határozza meg. Az illető megyék közigazgatási bizottságai által pedig a másodfokú hatóság teendőinek elvégzésére két rendes és két póttagból álló külön bizottság alakítandó. Ezen bizottságnak két tagja mindenesetre a közigazgatási bizottság tagjai közül választandó, más két tagja azonban a közigazgatási bizottságon kivül álló egyén is lehet; de mindezeknek legalább is az 1883. évi I. törvényczikk által a szolgabírói állásra nézve követelt minősitvénynyel kell birniok. A belügyminister ezen bizottságokhoz elöadókul, — kik szavazattal nem birnak, — az illető megyebeli aljegyző fizetésének megfelelő illetménynyel a szükség tartamára jogvégzett egyéneket nevez ki.