Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.

Irományszámok - 1884-150. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgárositott magyar határőrvidéken fennálló házközösségi intézmény megszüntetéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

150. szám. 155 az osztályt mindenikre nézve külön-külön, minthogy akkor az eddigi állapotot az osztály foganatosítá­sáig egészen rendezetlen, bizonytalan állapot váltaná fel, hanem a ministeri törvényjavaslat azon állás­pontját fogadta el, hogy minden egyes házközösség külön szüntetendő meg; miután azonban a ház­közösség mindaddig, mig meg nem szüntetik, születés, házasság vagy felvétel következtében új tagokkal szaporpdik; ily események által pedig az elözó egész eljárás, sőt a netán már létrejött, de még jogérvé­nyessé nem vált osztály is alapjában megingattatik, ennek elkerülése végett elodázhatlanul szükséges­nek találja a házközösségi tagok további szaporodását kizárni, nemcsak új tagok felvételének meg­tiltása által, mint ezt a törvényjavaslat 1. §-a elrendeli, hanem azon további intézkedés által is, hogy bizonyos időpont után, születés vagy házasság által sem lehet többé senki a ház­közösség tagjává. Ily időpont legalkalmasabb a házközösségi vagyonnak egyezség utján leendő megosztására a 2. §-ban kitűzött két évi határidő lejárta, a midőn ugyanis a hivatalos beavat­kozás veszi kezdetét; ha azonban az egyezség tárgyában vagy hivatalos beavatkozás következ­tében előbb tartatik érdemi tárgyalás, a tárgyalási határnapot megelőző nap, tehát azon idő­pont, mely után már a hivatalos eljárásra biztos alap teremtendő, hogy azt eredménynyel foganatosítani lehessen. S miután ezen intézkedés kiterjed a házközösség megszüntetésének mindkét módjára, ugy az egyezség, mint a hivatalos beavatkozás utján eszközlendö osztályra, az egyezségnél is egyik fökérdés lévén az, hogy ki az egyezkedésre jogosult és az összes jogosultak az egyez­séghez hozzájárultak-e? az igazságügyi bizottság a ministeri törvényjavaslat 23. §-ában foglalt erre vonatkozó intézkedést, - a dolog természetének megfelelően az egyezség eseteire is kiter­jesztve, az általános részbe vette fel 3-ik §-ként, a ministeri törvényjavaslat 2-ik és 3-ik §-a közé új szakaszt javasolván, mely az emiitett időpontot szabatosan megállapítja. A házközösségi tagok jogosultságukat az eddig fennálló törvények és szabályok alapján nyervén meg, e jogosultság ^természetesen azok szerint bírálandó el; e tekintetben tehát új szabályok nem alkothatók s a mennyiben az eljárásra hivatott hatóságok tájékozására szük­séges leend a szabályok részletesb elösorolása, ez a jelen törvény végrehajtása s az eljárás részletesb szabályozása czéljából kibocsátandó ministeri, rendeletben eszközölhető a leg­czélszerűbben. 3. Az igazságügyministeri törvényjavaslat 2. §-ának megváltoztatása hozatik indítványba azon irányban, hogy a házközösségnek egyezség utján eszközlendö megszüntetésére egy év helyett két évi idő engedélyeztetik, ugy azonban, hogy a szavazatképes tagok többségének kívánatára a hivatalos beavatkozás ezen határidő lejárta előtt is folyamatba tehető. Ezen változtatás természetesen a későbbi szakaszokban is, hol ezen határidőkről van szó, mindenütt keresztül vitetett. Ezen határidöhosszabbitás is azon tekintetből mutatkozik czélszerűnek, mivel első sorban a házközösségnek egyezség utján leendő felbontását minden kitelhető módon elő kell segíteni, s mivel hosszabb idő szükséges arra, mig ezen törvény szelleme, annak a házközösség fel­bontására és az egyezség megkönnyítésére czélzó intézkedései a lakosság minden rétegeinek köztudatába átmennek, mely nélkül az eljárás igen megnehezittetnék. Azon házközösségeknél azonban, melyeknek tagjai a törvény intézkedései felöl annak idejében tájékozást szerezvén, meggyőződtek arról, hogy hivatalos beavatkozás nélkül önmaguk közt a házközösségi vagyon megosztása iránt megegyezni nem tudnak, e szerint a házközösség megszüntethetése végett a hivatalos beavatkozást elkerülhetlen szükségesnek tartják, nem forog fenn semmi akadály az ellen, hogy a hivatalos beavatkozás az emiitett határidő lejárta előtt is folyamatba tétessék; sőt czélszerű is alkalmat adni a kivételes állapot mielőbbi meg­szüntetésére. Ezen beavatkozást azonban a szavazatképes többség kivánatától kellett függővé tenni, 20* /

Next

/
Thumbnails
Contents