Képviselőházi irományok, 1884. IV. kötet • 59-121. sz.

Irományszámok - 1884-84. Törvényjavaslat, a tenger alatti kabelek védelme iránt kötött egyezmény beczikkelyezése tárgyában

90 84. szám. Nem sokára rá 1872-ben a távirászati Unió congressus a Rómában foglalkozott a kérdéssel. Behatóan tárgyalta ezen ügyet különösen jogi szempontból az 1880-ban Bernben tartott congressus, mely a nemzetközi jog reformjával és codificatiójával foglalkozik. Mindezen tárgyalások a midőn egyrészről az eszmék tisztázását előmozdították, másrészről mind jobban azon meggyőződést érlelték, hogy a kábelek nemzetközi ótalma csak külön egyezmény által érhető el. A kormányok közt folytatott tárgyalások végre azt eredményezték, hogy az egyezmény megállapítása végett külön meghatalmazottak küldendők ki. Ez meg is történt. Parisban, 1882. évi október hó 16-án tilt össze egy nemzetközi értekezlet, melynek feladata volt egyezmény-tervezetet készíteni a kábelek nemzetközi ótalma tárgyában. Harminczkét állam képviselője vett részt ezen értekezleten. áz egyezmény tervezete elkészült, mely az illető kormányoknak észrevételek és nyilatkozatok végett át lett küldve. Ezen tervezet kedvező fogadtatásban részesült, a mennyiben a kormányok az alapelveket elfogadták ugy, hogy már 1883. évi október hó 16-án az értekezlet újra összeülhetett, az egyes kormányok észrevételei megvitatása végett. Ezen újabb értekezlet a jelen törvényjavaslatban foglalt egyezményt eredményezte. Az ezen egyezményhez hozzájáruló államok kötelezettséget vállalnak a tengeri kábelek ótalmazása iránt. Az egyezmény határozmányai három szempont alá esnek. Az első a büntető jogi. Az egyezmény 2-ik czikkében kimondja, hogy a tenger alatti kábelek szándékos vagy vétkes gondatlanságból történt megrongálása vagy megszakítása büntetendő cselekmény. Az egyezmény 8-ik czikke megállapítja, hogy a büntetendő cselekményt elbírálni azon állam bíróságai hivatvák, a melyhez a hajó tartozik, melynek fedélzetén a büntetendő cselekvény elkövetve lett. A 9-ik czikk pedig az egyezményhez hozzájáruló állam kötelességévé teszi, a büntetendő cselekményt saját közegei által üldözésbe venni. A 10. és 11. czikk a bizonyítékokról és az eljárásról tartalmaznak némely intézkedéseket. A másik szempont a magánjogi. A 2-ik ezikk első bekezdésében ki van mondva, hogy a büntető eljárás nem érinti azon kártérítési keresetet, mely a kábel megrongálása miatt indítható. Viszont pedig kárpótlást követelhet az, a ki a kábel megrongálását megakadályozandó horgonyt, hálót vagy más halászeszközt feláldoz (7. czikk). A harmadik szempont a hajózási és a tengerjogi. Erre vonatkozó intézkedéseket tartalmaznak az egyezmény 5., 6. és 10. czikkei. A magyar állam tengerpartján ez ideig még nincs tenger alatti kábel kikötve. A magyar kormány mindennek daczára nem késett hozzájárulni ezen egyezményhez, mert üdvös hatásáról és nagy jelentőségéről meg van győződve.