Képviselőházi irományok, 1884. IV. kötet • 59-121. sz.

Irományszámok - 1884-78. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, Margitay Gyula országgyülési képviselő mentelmi jogának fölfüggesztése tárgyában

78. szám. 71 A becsületsértés tehát személy elleni delictumot képez. Ebből folyólag becsületcsorbitás tárgya csakis valamely egyénileg meghatározott személy jogilag elismerendő becsülete lévén, az emiitett vétség csakis azon esetben létesül, ha a tettes egyénileg megnevezi, vagy meghatározza azon személyt, kinek jogilag elismerendő becsülete ellen támadást intéz. Minthogy pedig Margitay Gyula, az incriminált nyomtatványban sem a megtámadott hirdetés szerzőjét meg nem nevezte, sem egyénisége azonosságát másként felismerhetővé nem tette,— cselekvényéből a becsületsértés constitutiv elemei teljesen hiányozván, a büntető-törvénykönyv 261.§-ába ütköző delictumot el nem követhetett. A mentelmi bizottság tekintettel arra, hogy a ház tagjainak mentelmi joga csakis olyan vádak alapján függeszthető föl, melyek a büntető-törvények szakaszaiban megállapított büntethető cselekvények minden kétségen kivül álló ismérveit foglalják magukban, jelen esetben a vádlott képviselő mentelmi jogának fölfüggesztéséhez nem járulhatott. De nem járulhatott másod sorban azon okból sem, mert panaszos, ki az incriminált nyomtatványban megnevezve nem lett, s igy annak alapján a nyilvánosság előtt reputatiója nem szenvedett, azzal, hogy a sértést magára vette s nyilvánosságra hozta, saját maga létesitett oly eredményt, mely a tettes szándékát túlhaladta, s melyért ez jogilag felelősségre nem vonható. Azon indokból tehát, mert a fenforgó esetben a becsületsértés tárgyi tényálladéka meg nem állapitható, s mert panaszló eljárása a zaklatás színezetével bir, Margitay Gyula mentelmi jogának fölfüggesztése nem ajánltatik. Kelt Budapesten, a képviselőház mentelmi bizottságának 1884. évi október hó 21-ik napján tartott üléséből. Chorin Ferencz s. k., Dr. Krajtsih Ferencz s. k, a mentelmi bizottság elnöke. a mentelmi bizottság előadója.