Képviselőházi irományok, 1884. IV. kötet • 59-121. sz.

Irományszámok - 1884-65. A „főrendiháznak mint felsőháznak szervezéséről” szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalására kiküldött bizottság jelentése, a hozzá utasitott törvényjavaslat tárgyában

42 65. szám. Mindenekelőtt szükségesnek tartotta a bizottság egy új 1. §-t felvenni, mely a törvény javaslat czélját világosan jelezze. Ennek folytán a czímet is rövidíteni lehetett. A régi 2. és új 3. §. b) pontjában pontosabban körülirta a bizottság a vagyoni képesítést. Ugyanezen pont 3. bekezdésében az összeférhetlenséget kiterjesztette nemcsak az osztrák állam, hanem a külállamok törvényhozásban résztvevő családokra is. Ugyanezen §. c) pontjában az örökös főrendi tagság adományozásánál megkülönböztetést tett a leszármazásuknál és nem leszármazásuknál fogva magyar állampolgárok közt, megszigorítva az utóbbiakra vonatkozó föltételeket. A régi 5., új 6. §-ban tekintettel kivánt lenni a különböző vidékek érdekeire is. A régi 9., új 10. §-ban tekintetbe vette az élethossziglan kinevezett tagok lemondásának esetét egy új b) pontban. Ugyanezen §. régi c), új d) pontjában a felsőházi tagság elvesztésére vonatkozó esetek meghatározásánál figyelemmel volt azon közönséges bűntettekre is, melyek nem erednek nyereségvágyból, de elkövetőjüket még is képtelenné teszik oly kiváló állásra, minő a felsőházi tagság. A régi 10., új 11. §-ba, a felsőházi tagság szünetelésénél, szükségesnek tartotta az új b) és c) pontokat felvenni, mint a melyek, habár csak ideiglen, szintén kizárják a felsőházi tagság gyakorolhatását. A régi 12., új 13. §-ban részletesen felsorolta mindazon intézkedéseket, melyekben kizárólag a képviselőháznak óhajtja fentartatni a kezdeményezést. A régi 19., új 20. §-t kiegészítette az 1848: IV. t.-czikknek ide vonatkozó intézkedéseivel. A régi 22., új 23. §-ba fölvett egy új bekezdést azon családokra vonatkozólag, melyeknek ma is csak egyes ágai bírnak a főrendiházban jogosultsággal. A mindezek alapján újonnan szövegezett javaslatot van szerencséje a bizottságnak jelentése mellett bemutatni. Végül Békés, Csík, Hajdú, Heves, Marostorda, Nógrád és Vas megyék törvényhatóságainak a főrendiház reformja tárgyában a képviselőházhoz intézett és onnan a bizottsághoz áttett és általa a tárgyalás folyamán méltányolt kérvényeiről kell megemlékeznünk. Ezen fölterjesztések közül Marostorda kérvénye a reform szükségével csak általánosságban foglalkozik, mig a többiek főleg a törvényhatóságoknak a felsőházban való képviseltetését hangsúlyozzák. Mindezen kérvényeket a bizottság a ház irattárába letétetni ajánlja, hogy igy azok a javaslatnak a képviselőházban leendő tárgyalásakor megtekinthetők legyenek. A bizottság a kormány javaslatát a jelzett módosításokkal a képviselőháznak elfogadásra ajánlván, teszi ezt azon meggyőződésben, hogy midőn alkotmányunk egy százados intézményét kellett átidomítani, egyrészt számot vetett ugyan korunk mindazon követelményeivel, melyek figyelembevétele nélkül a felsőház nem válhatnék alkotmányunk életerős támaszává, de másrészt hiven ragaszkodva a jelentésnek bekezdő soraiban jelzett feladathoz, tartózkodott minden oly újítástól, mely csak a legtávolabbról is veszélyeztethetné ezen intézménynek századokon át megőrzött és újabb századokra is megőrzendő nemzeti jellegét. Kelt Budapesten, 1884. évi deczember hó 8-án. Gr. Tisza Lajos s. h., Láng Lajos s. k., mint a bizotteáq elnöke. mint a bizottság jegytője.