Képviselőházi irományok, 1884. IV. kötet • 59-121. sz.

Irományszámok - 1884-63. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877. évi XX. t.-czikk némely intézkedéseinek módositása és pótlása iránt” beadott törvényjavaslatról

36 63. szara. Az erre vonatkozó kérelmet a kiskorú leszármazók törvényes képviselője van hivatva előterjeszteni s a kérelem felett a távollevő gondnoka is kihallgatandó. Az ily költségek rendszerint a távollevő vagyonának jövedelméből utalványozandók, egyedül elkevülhetlen szükség esetében levén maga a törzsvagyon igénybe vehető, mely esetben az árvaszék végzése a közigazgatási bizottsághoz, ez utóbbinak végzése pedig a belügyministerhez felülvizsgálás végett hivatalból felterjesztendő. A belügyministeri véghatározattal elégedetlen félnek a birói út fentartatik. 12. §. A távollét miatt gondnokság alá helyezettnek vagyonából, ha a gondnokolt legalább öt év óta távol van és tartózkodási helye ismeretlen, leszármazói az illetékes árvaszéktől, ha reá vannak szorulva, a jövőjük megállapítására, névszerint kiházasitásra, hivatali vagy házassági óvadékra, önálló ipar kezdésére vagy más ilynemű czélokra szükséges anyagi segély nyújtását követelhetik. Ezen segély azonban semmi esetre sem lehet nagyobb azon törvényes osztályrésznél, mely a távollevő vagyonának állaga arányában a követelőt megillethetné. Az árvaszéknek a távollevő gondnoka s az összes érdekeltek meghallgatásával hozott végzése a közigazgatási bizottsághoz, s ez utóbbinak végzése a belügyministerhez felülvizsgálás végett hivatalból felterjesztendő. A belügyministeri véghatározattal elégedetlen félnek a birói út fentartatik. 13. §. Az 1877. évi XX. t.-cz. 295. §-a következőleg módosittatik: Egyénenkénti rendszernél az egyes gyámoltak vagy gondnokoltak pénzei elkülönítve vagy 1. jóhitelű pénzintézetekbe adandók, a 291. §-ban emiitett felelősség mellett, vagy 2. magyar állampapírok és az állam által kamataikra nézve biztosított értékpapírokba, melyek az állam által óvadékképeseknek elismertettek, vagy a magyar földhitelintézet zálogleveleibe fektetendők; vagy 3. ingatlan vagyonra a becsértéknek a 289. §-ban érintett mértékéig azonban csak első helyen leendő telekkönyvi bekeblezés mellett esetleg a gyámgondnok javaslatára kölcsön adhatók ; vagy 4. a hasai intézetek oly zálogleveleibe is fektethetők, mélyek a kormány által e czélra elfogadhatóknak jelentetnek ki; végül 5. a mennyiben egyelőre egyik sem volna eszközölhető, kamatozó letétként a kir. adóhivatalba szállitandők. A gyámság vagy gondnokság megszűntével a 2., 3. és 4. alatti kötvények természetben adandók át az illetőknek. 14. §. Ezen törvény végrehajtásával a belügyminister és az igazságügyminister bízatnak meg.