Képviselőházi irományok, 1884. IV. kötet • 59-121. sz.

Irományszámok - 1884-61. Törvényjavaslat, az 1884. évi április hó 9-én Francziaországgal kötött hajózási egyezmény beczikkelyezéséről

20 61. szám. V. czikk. Az Ausztria vagy Magyarország valamely kikötőjébe érkező franczia hajók és viszont a Francziaország vagy Algir valamely kikötőjébe érkező osztrák vagy magyar hajók, ha ott rakományuknak csak egy részét rakják ki, az ország illető törvényeihez és rendszabályaihoz alkalmazkodva, megtarthatják rakományuk azon részét, a mely akár ugyanazon ország egyéb, akár más ország kikötőjébe van szánva és a rakomány visszamaradt részét ismét kivihetik, a nélkül, hogy a rakomány ezen utóbbi része után bármi vám fizetésére kötelezve volnának, kivéve az ellenőrzési illetékeket, a melyek egyébiránt nem lehetnek a nemzeti hajók számára megállapított illetékeknél magasabbak, sem nem kötelezhetők egyéb vagy magasabb illetékek fizetésére, mint a milyenek hasonló esetben a saját nemzetbeli hajók után szedetnek. Megállapodás történt abban, hogy a szóban forgó hajók rakodásukat valamely kikötőben megkezdhetik s azt ugyanazon szerződő fél egy vagy több [más kikötőjében folytathatják és befejezhetik a nélkül, hogy más illetékek fizetésére kötelezve volnának, mint a melyeknek a saját nemzetbeli hajók vannak alávetve. VI. czikk. Az osztrák vagy magyar hajók a franczia gyarmatokban és birtokokon mind érkezésüknél, mind ott tartózkodásuk ideje alatt, mind elindulásuknál, legyenek akár árukkal rakva, akár súlyteherrel, tekintet nélkül az érkezési kikötőre, minden tekintetben ugyanazon bánásmódban fognak részesülni, mint a legnagyobb kedvezményben részesülő európai nemzet hajói. VII. czikk. Bárminő árúczikkek, melyek osztrák és magyar kikötőkből franczia hajókon, avagy franczia vagy algiriai kikötőkből osztrák vagy magyar hajókon vitetnek ki, bárhová szóljon A r t i c 1 e V. Les navires francais entrant dans un port d'Autriche ou de Hongrie et, réciproquement, les navires autrichiens et hongrois entrant dans un port de Francé ou de l'Algérie et qui n'y voudraient décharger qu'une partié de leur cargaison, pourront, en se conformant aux lois et réglements des États respectifs, conserver á leur bord la partié de leur cargaison qui serait destinée á un autre port, sóit du mérne pays, sóit d'un autre, et la réexporter, sans étre astreints á payer pour cetté derniére partié de leur cargaison aucun droit de douane, sauf celui de surveillance, lequel, d'ailleurs, nepourra étre percu quautant fixé pour la navigation nationale, ni á payer des droits autres ou plus élevés que ceux qui seraient percus, en pareil cas, sur les b&timents nationaux. II est également entendu que ces mémes navires pourront cornmencer leur chargement dans un port et le continuer dans un ou plusieurs autres ports de la mérne Partié contractante ou í'y achever, sous étre astreints á payer des droits autres que ceux auxquels sönt soumis les bátiments nationaux. Article VI. Les bátiments autrichiens ou hongrois dans les colonies et possessions francaises seront, sous tous les rapports, á leur entrée, pendant leur séjour ainsi qu'á leur sortie, qu'ils soient chargés ou sur lest, et sans distinction de provenance, traités comme les navires de la nalion européenne la plus favorisée. Article VII. Les marchandises de toute nature qui seront exportées des ports autrichiens et hongrois par des navires francais, ou de ports francais ou algériens par des navires autri-