Képviselőházi irományok, 1884. IV. kötet • 59-121. sz.

Irományszámok - 1884-92. A közmunka- és közlekedésügyi minister jelentése, az országgyüléshez, a mezőtúr-túrkevei helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

170 92. szám. tőkének bármi módon való beszerzése, valamint az épités és felszerelés biztosítása czéljából kötött minden szerződés, a pályatelekkönyvezésnél, a kölcsönök be- és kitáblázásánál előforduló összes beadványok s egyéb okmányok, ugy nemkülönben a pálya czéljaira szükséges földterületek és dologi jogok átruházását, építési és felszerelési anyagok szállítását, készpénzfizetéseknek részvények átvétele mellett vagy a nélkül való teljesítését, végre a hozzájárulás bármiféle más nemét vagy módját tárgyazó okmányok részére; b) bélyeg- és illetékmentesség a törzs és elsőbbségi részvények, elsőbbségi kötvények, valamint az ideiglenes jegyek első kiadására; c) teljes mentesség a nyilvános számadásra kötelezett társulatok és egyletek adója, illetőleg a kereset- és jövedelmi adó, valamint a törzsrészvények, elsőbbségi részvény- és kötvényszelvényadó és végre a szelvénybélyeg fizetése alól az engedélyokmány keltétől számított 30 év tartamára. Megszűnik azonban ezen adómentesség az üzletbevétel napjától számitott 10 év múlva, a mint a vállalat tiszta jövedelme a nevezett adóösszegeknek az üzleti számlába való felvétele után az engedélyezett építési tőke 6% kamatjánál magasabb leend. 23. §. A jelenleg engedélyezett vasúton a szállítási adó az engedélyezés napjától számított 10 éven át nem szedetik. 24. §. Az engedély tartama a 2. §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §. b) pontja alatt kimondott oltalommal új vasút felállítása ellen a megnyitástól számitott 90 évre állapittatik meg, mely napon véglegesen megszűnik. Az engedély elenyészik akkor is, ha a 8. §-ban megállapított határidők a részletes tervek benyújtása, az építési tőke fedezetének kimutatása, az épités befejezése, továbbá az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatván, a határidők elmulasztása a fennidézett vasutengedélyezési szabály 11. §. b) pontja értelmében, különösen pedig, ha politikai és financiális válságok által nem igazoltathatik. 25. §. Az államnak fentartatik azon jog, hogy a vasútnak tulajdon- és birtokjogát az engedély lejárta előtt megválthassa, ha egy oly fővonal létesíttetik, mely a jelenleg engedélyezett vasút vonalával ugyanazon irányban lesz vezetendő. Ezen esetben a megváltási ár gyanánt, ha a megváltás az engedélyokmány keltétől számított 10 év alatt történik, azon összeg fizetendő, mely az engedélyokmányban megállapított tőkének felel meg; 10 éven túl pedig az utolsó 7 év tiszta jövedelme vétetik a megváltási ár megállapításának alapjául oly módon, hogy a két legmostohább év jövedelmének levonása után fenmaradó öt évi jövedelmi átlag 5%-át tőkésítve képezendi a megváltási összeget, mely azonban az esetben, ha a vasút minden állományában és beruházásában tizletképes állapotban van, az engedélyokmányban megállapított építési tőkénél csekélyebb nem lehet. 26. §. Az engedély megszűntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével az állam ac első esetben ingyen, utóbbiban a 25. §. értelmében meghatározott évi járadék fizetése mellett ép az engedélyezett és jókarban átadandó pálya tehermentes birtokába és haszonélvezetébe; birtokába veszi különösen a pálya területét és földjét, a föld- és mumunkálatokat, a fel- és* alépítményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási és érkezési helyeken őr- és felvigyázó házakkal, minden felszerelvényekkel, ingó- és ingatlanokkal; egyetemben.