Képviselőházi irományok, 1884. I. kötet • 1-56. sz.

Irományszámok - 1884-14. Simonyi Iván képviselő válaszfelirati javaslata

78 14 szám. A zsidóság a nemzeti jellemét képező kitttnö tízért képességet, lehet mondani ezredéves nemzedékeken át nemcsak örökölte, de egyoldalúan s rendkivüli módon fejlesztette, egyéb emberi tulajdonok és ezélok rovására. A zsidóság, mint egy tömör phalavx áll az egyes elemeire feloszlott társadalommal szemben. A zsidóság nemzeti és vallási traditióinak idejét látja beteljesülni, mely traditió igen világos szavakban Izrael népének igéri az uralmat a világ összes népei felett. Hogy ezen oly kinálkozó alkalmat biztositsa, Izrael népe minden eszközt megragadott. A mozgó tó'ke birtokosai- és ügyes üzérek ura'vá lettek a nagy országos és kisebb bankoknak és hitelintézeteknek. Kezükben tartják e szerint a mai korban oly fontos pénzforgalmat és hitelügyet. Kezükbe tudták keríteni a gőzzel hajtott naqy közlekedési vállalatokat. Kezükbe kerítették csaknem az összes sajtót. Külföldi bankár-consortiumok, mint az államoknak hitelezői, kölcsöneik által, mes'zeterjedő befolyást gyakorolnak a mindig pénzhiányban szenvedő modern alkotmányos kormányokra. Módjukban van a zsidóknak továbbá a papirgazdaságot annak oly számos, veszélyes kinövéseivel együtt mindig tovább fejleszteni. Agrár törvényünk, iparrendünk nem lévén, másrészt a fennálló telekkönyvi, sőt még büntető egyéb törvényes intézkedések a tőkét és üzérkedést dédelgetvén, a szegényebb zsidó honpolgárnak bő alkalom nyílt, mint üzér, mint hitelező, alkusz, kereskedő, mint korcsmák bérlője stb. az iparos és polgári, a középbirtokos, valamint a földmivelő népnek nagy részét depossedálni. A zsidóság minden befolyását és erélyét felhasználja, hogy ne alkossunk helyes agrár törvényt, korszerű iparrendet. A zsidók összes befolyásukat arra fordítják, hogy meggátoltassák minden oly választási törvény, mely által valóban a lakosok életérdekei és jogos kívánalmai érvényesülnének. Büntető törvénykönyvünk felttinőleg legyezgeti azon bűntényeket, melyekben a statistika kimutatása szerint leginkább zsidók a részesek, valamint annál nagyobb szigort fejtenek ki oly vétség, sőt mulasztásokkal szemben, melyeket a szegénység okozott. Mindezeknek következményeit elég kétségbevonhatatlan módon és sajnálatra méltóan kell szemlélnünk. A parliament tekintélye mindinkább sttlyed. A népnek törvényhozói testületével szemben még nem rég legalább részben tapasztalt bizalma helyébe fásultság és elkeseredés lépett. A volt polgári osztály, úgynevezett közép földbirtokos osztály, lehet mondani, hogy már is megszűnj, a mi pedig annál inkább alkalmas figyelmünket felkelteni, mert ezen osztály vagyona elvesztése daczára a traditió hatalmánál fogva alkotmányunkban és önkormányzatunkban még huzamos ideig vezérszerepet fog játszani. A jöídmivelf) osztály, melynek a 48-as törvények, lehet mondani, mindent nyújtottak, legnagyobb mértékben pusztul. Egy része tagadhatlanul még fennáll, jelesen azok osztálya, kik a jobbágyságból szabad tulajdonosokká lettek, kik hivek maradtak az egyszerű ősi szokásokhoz és a hol a népesség szaporodása bizonyos mértéken túl nem haladt. Ámde épp ugy a mindennapi tapasztalat, mint a tudomány rég kimutatták, hogy ezek is logikai következetességgel nem sokára a mozgó tőke munkásai, hogy ne mondjuk, robotosai lesznek. Hiszen már ma? napság is azou szomorú tény előtt állunk, hogy Magyarországból — ámbár gyéren lakott ország — sok ezerre megy azok száma, kik új hazát keresendők Ameiikába vándoroltak.