Képviselőházi irományok, 1884. I. kötet • 1-56. sz.

Irományszámok - 1884-8. A közmunka- és közlekedésügyi minister jelentése, az esztergom-nána-ipolysági helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

38 8. szám. Engedélyes köteles azon esetben, ha az üzleti távírda-vezetékkel egyidejűleg állami távirda-vezeték nem építtetnék, a távirda-oszlopok és más távírda-építési anyagok összes árát s az összes távirda-épitési költségeket, azon esetben pedig, ha egyidejűleg állami távírda vezeték is építtetnék, az üzleti vezeték építési anyagainak árát és az összes építési költségeknek az üzleti vezetékek építésére fordított aránylagos részét n magy. kir. távirda-igazgatásnak megtéríteni. Mindkét esetben kötelezve van az engedélyes a m. kir. távírda igazgatás kívánatára az előbbi pontban megnevezett távirda-épiskezésekhez szükséges Összegeket az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni és a távirda-oszlopokat s a többi összes távírda építési anyagokat az építendő pálya mentén a m. kir. távirda-igazgatás által meghatározandó módon és időben a már lerakott vasutvágányon saját költségén szétosztani. Az üzleti vezetékek átadásakor az engedélyes számlájára épített üzleti vezetékek összes leltári állománya az engedélyes birtokába m'gy át. Jogában áll azonban a m. kir. távirda-igaz­gatásnak a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor ál'amtávirda-vezetékeket alkalmazni és ekkor a távirda-oszlopok az állam költségén való fentarrásának kötelezettsége mellett a m. kir. távirda-igazgatás ingyen tulajdonába mennek át. A vasutiizleti távirda-vezetékeket az engedélyes » m. kir. távirda-igazgatás szokott ellenőrködése mellett kizárólag csak azon sürgönyzésekre használhatja, melyek a vasúti üzlet czéljából az igazgatóság és alárendelt közegei vagy ez utóbbiak által egymás közt váltatnak. Jogosítva van azonban a m. kir. távirda-igazgatás a pályaigazgatósággal egyetértve, ezen üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti forgalom megengedi, ugy állami miut magánsürgönyök továbbítására illő ellenőrzés mellett használását kívánni és elrendelni. Ez esetben azonban a használat módja és a távírás díjának az engedélyes s a m. kir. távirda-igazgatás közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni. Hasonlóan külön egyezményben állapittatnak meg az engedélyes és a m. kir. távirda­igazgatás közt azon feltételek is, melyek a vaspálya mellett felépített távírda-vezetékek felügye­letét, fentartását s az azokon netalán későbben a vaspálya-igazgatóság kívánatára eszközlendő változásokat vagy áthelyezéseket s általában mindazon távirdai ügyeket illetik, melyek a fennebbi pontok által még nem szabályozvák. 12. §. A fuvarbérek maximuma az engedélyezett pálya számára a következő hatátok közt sza­batik meg: «) Legmagasabb árszabási tétel személy- és kilométerenként: az I. osztályban 4'75 o. é. kr. ezüstben a II. > 3'56 i > » > a ül. » 2*37 > > » > Az í. és II. osztályú kocsik az elsőrendű pályákon használt másodrendű kocsikhoz ha­sonlóul szereltethetnek fel. Uti podgyásznál az egész jegyenként 25 kgrammot meghaladó súlytöbblet 10 kilogrammnyi súlytételekre, a gyorsárú pedig 5 kilogrammnyi súlytételekre felvéve kikerekíthető. Minden 10 kilogramm podgyász-túlsúly után kilométerenként 0.2U kr., 100 kilogramm gyorsárúért pedig kilométerenként 2.11 kr. számit ezüstben. b) Az árúk szállítására nézve legmagasabb árszabási tételként megállapíttatik 100 kgr. és kilométerenként az I-ső darabárú-osztályban 0.79 kr., a II. mérsékelt darabárú-osztályban 0.53 kr., és a terjedelmes árúk után 1.06 kr. ezüstben. A kőszén, só, tűzi- és épületfa, trágya, kő és tégla után, ha teljes koesirakományok-

Next

/
Thumbnails
Contents