Képviselőházi irományok, 1884. I. kötet • 1-56. sz.
Irományszámok - 1884-48. A pénzügyi bizottság jelentése, a közmunka- és közlekedésügyi ministerium 1885-ik évi állami költségvetési előirányzata tárgyában
294 x 48. szám. 5. Szeged város belterületén épitendő rakpartra 400,000 frt. A minister úr előadja indokolásában s a bizottságban bővebben is indokolta, hogy a szegedi rakpart felépítéséhez a szerfölött kelvezőtlen talajviszonyok folytán az elö'zetes költségvetésben előirányzott összegen felül 914,279 frtra menő több munka szükséges. E többraunkák egy része zársz ímadásilag fog indokoltatni, 400,000 frt az 1885-ik évi költségvetésbe vétetik föl, a maradék pedig az 1886-ik évi költségvetésbe lesz felveendő. Tekintettel az itt közreműködő előre nem láthatott rendkívüli körülményekre; tekintve, hogy a kormány a vállalkozóval szemben az állam érdekeinek biztositása végett igénybe vett minden eszközt, mit törvény és szerződés rendelkezésére bocsátott; tekintve, hogy az ily módon félbemaradt rakpartot Szeged biztositása érdekében is okvetlesiiil be kell fejezni, a pénzügyi bizottság az előirányzott össze'/ megszavazását ajánlja, 6. Az egyesült Kőrös folyónál az átmetszések kiásatására és bővítésére 700,000 frt. Folytatólagos szabályozási munka. A bizottság megszavazását ajánlja. 7. A Bodrog folyónál az átmetszések kiásatására és bővítésére . . 200,000 » A Bodrog k'ómyékénekbiztositása érdekében az előirányzott összeg. Elfogadását ajánljuk. 8. A honvédelem szempontjából egyes közutakon szükséges hiánypótlásokra . 550,000 > A bizottság ugyanazon indokokból mint az 1884-ki költségvetés alkalmával, most is a hasonló összeg megszavazását ajánlja. 9. A távirdahálózat fejlesztésére 100,000 > Országos távirdahálózatunk s különösen a nemzetközi vonalok fejlesztése érdekében megszavazását ajánljuk. illami vasutak. Az állami vasutak 1885-ki előirányzata lényeges változást tüntet föl, a mennyiben az állami kezelésbe átvett vasutak hossza tetemesen gyarapodott. Ugyanis az 1885-ki előirányzat készítésénél tekintetbe vétetett a szabadka-bajai vonal, icvábbá a már államosított első erdélyi és duna-drávai vonalok, nemkülönben az alföld fiumei vonal. Ez utóbbi államosítására vonatkozólag a törvényjavaslat, úgyszintén a közlekedési és pénzügyi bizottságoknak jelentéseik t. ház előtt fekszik. 9 Az említett vonalok folytán a magyar állam közvetlen kezelése alatt álló vasúti hálózat 951'i76 kilométerrel szaporodik. Az 1884-ki költségvetésben 3,316*590 kilométer szolgált alapul; az 1885-ki költségvetésben a fentebb jelzett szaporulat folytán 4,267' 7 66 kilométer szolgál az előirányzat alapjául. Az állami vasúti hálózatnak e kiterjesztése természetesen befolyással van ugy a bevételi, mint a kiadási előirányzatra. Mindkettő emelkedik, de megnyugtató az, hogy a bevételek kedvezőbb arányban emelkednek, mint a kiadások. Az utóbbi évek tapasztalata e tekintetben már is kedvezőbb eredményeket tüntet föl, és remélni lehet, hogy a következő években e viszony még kedvezőbben fog alakulni. Az állami vasutak 1885-ki előirányzata következő: Összes bevételek 33.600,000 frt. Üzleti kiadások . . . . 18.753,060 > Fölösleg . 14.846,940 frt
