Képviselőházi irományok, 1884. I. kötet • 1-56. sz.

Irományszámok - 1884-42. Törvényjavaslat, a Duna folyam dévény-dunaradványi szakaszának szabályozásáról

% 200 42. szám. Pozsony és Böős között egy folyó vagy patak sem ömölvén be a Dunába, felvehető, hogy a fentebb kiszámitott tömeg az egész szakaszon keresztül nem változik; de miután jelentékenyen változik a vizszinesés, ennek folytán változni fog az ezen tömeg levezetésére alkalmas szelvény szélessége is. A viszonyos esés minden egyes változásánál nem lenne helyes a mederszélességet is változtatni, mert a meder rendezése után az egymástól nem nagyon eltérő esések'hosszabb vonalakon ki fognak egyenlítődni s ezen kiegyenlitésre a számításokban tekintettel kell lenni. E szempontból a Dévénytől Böősig terjedő folyamrészt 3 szakaszra lehet osztani, u. m.: 1. szakasz. Dévénytől a pozsonyi hídig; hossza 11'4 km.; a 0 vizszin közép viszonyos esése O.000272. 2. szakasz. A pozsonyi hidtól az alsó marhazátonyig, hossza 13*6 km.; a 0 vizszin viszonyos esése 0*0002455. 3. szakasz. Az alsó marhazátonytól Böősig; hossza 45 km., a 0 vizszin viszonyos esése 0.0003567. Ha most azon követelmény mellett, hogy a 0 vizszin alatt a medernek V* szélességben meglegyen a 2-0 m. mélysége, még feltesszük, hogy ugy a mint ez a természetes medreknél szokott lenni, a legnagyobb mélység a homorú parthoz közelebb esik és a meder 0 vizszin alatti alakja két .különböző, paraméterű hajtalékból állónak tekinthető: lesz a mederrésznek adandó szélessége a 0 vizszinben; az 1-ső szakaszban . . ' 331*4 mtr. a 2-ik * » 348-7 , a 3-ik » 289*4 > mely viszonyos esések és szelvényméretek mellett másodperczenként minden keresztszelvényen 304*9 köbméter viz fog keresztülfolyni. Tekintettel a meder oldalait képező párhuzammtívek rézsűire, a meder szélessége a 0 vizszin felett 2'5 m. magasságban kerek számokban lesz a fenti számítás szerint: az 1-ső szakaszban 340*0 m. a 2-ik > 360*0 m. a 3-ik > 300*c/m. Böőstől D.-Radványig a folyamszakasz különböző részén lehet számos oly mederszelvényt találni, melyben az egész kis víztömeg egyesítve folyik le, mely rendes alakkal s kielégítő mélységgel bir, a mely tehát határozottan, mintául vehető a közbeneső túlszéles mederrészeknél szükséges összeszoritás mérvére nézve, vagyis, a kis víztömegek számára előállítandó mederszélesség megállapításánál s a mederszélcsségek az említett rendes szelvények szélességének megfelelőleg vannak tervezve. Megjegyzendőnek tartom itt, hogy a megállapított szélességeket nem kívánom ugy tekintetni, hogy azoktól eltérni egyáltalában ne lehessen, sőt inkább szükségesnek tartom, hogy a párhuzamművek részletes tervezése alkalmával, illetőleg azok építésénél a kedvezőbb vonalak kerestessenek ki, ha mindjárt e végett a fentebbi szélességeket az elérni óhajtott czélt nem veszélyeztető módon meg kellene is változtatni. Az építmények szerkezetére nézve a következőket tartom szükségesnek megemlíteni: 1. A mellékágak zárgátjainak magassága a korona széléig a pozsony-böősi folyam/szakaszon, a pozsonyi mércze 0 pontjának megfelelő vizszin felett 2*62 mtrre, Böősön alól a komáromi mércze 0 pontjának megfelelő vizszin felett 2-50 mtrre s a 3 m. széles korona domborúan van tervezve, ugy hogy közepén 038 mtrrel magasabb legyen, mint két szélén. Oldalrészük a főmeder felől 1:1.5-hez az elzárandó mellékág felől 1:2-höz hajló lejtővel terveztettek.