Képviselőházi irományok, 1884. I. kötet • 1-56. sz.

Irományszámok - 1884-42. Törvényjavaslat, a Duna folyam dévény-dunaradványi szakaszának szabályozásáról

42. szám. 197 Melléklet a 42. számú irományhoz. Indokolás, „a Duna folyam dévény-dunaradványi szakaszának szabályozásáról" szóló törvényjavaslathoz. A Duna folyam országunk határát átlépve, alig halad 12 kilométernyire Pozsonyon alól, megkezdi elágazásait s ezek folytán medre annyira elfajul, hogy őszszel, a kis vizek bekövetkeztével, e hatalmas viztömegtí folyam medrében nincs elegendő vizmélység arra, hogy benne a hajók fennakadás nélkül közlekedhessenek: a tavaszi jégmenetek alkalmával pedig az elágazásoknál és túlszéles mederszakaszokban képződő zátonyok s a viz folyási sebességének hirtelen csökkenése előidézik a jégtorlaszok keletkezését, melyek a viztömeg lefolyását akadályozva, kiszorítják azt a folyammenti területekre, s ez által a müvelés alatt álló földeken évenként nagy károkat okoznak; az alacsonyabb fekvésű községeket, Komárom városát, sőt Pozsony városának is egy részét elpusztítással fenyegetik. A Dun! folyam felső szakaszának szabályozása tehát nemcsak egy rendszeres vizi út előállítása, s ez által a nyugat felé kiviendő terményeink szállításának jutányosabbá tétele végett szükséges, — hanem azon okból is az állam legsürgősebb feladatai közé tartozik, hogy az ország egyik termékeny vidéke, a Csallóköz s annak városa és községei, az árvizek által leendő végelpusztulástól megóvassanak s a folyam medrének rencfezése folytán lehetségessé tétessék, hogy e vidék czélszertí védmüvek épitése által területét az elárasztás ellen biztositsa és azt jövedelmezőbb mívelés alá vehesse. A felső Dunának legelvadultabb szakasza Grutor és Süly között van. E szakaszon a folyam 3-tól 5 kilométerig változó szélességben, számos ágakra szakadva, barangolja be a területet, a hol eleven földből álló partok alig vannak. A partok legnagyobb részét a Duna hordalékából, az úgynevezett öntésekből származott, ennélfogva nagyon könnyen omladozó szigetek képezik, a hol tehát egészen új mederpartokat kell készíteni s a hol a viz folyása majd minden árviz alatt más-más vonalban mélyíti ki jobban medrét, sőt nagyon sokszor előbbi főmedrét elhagyva, más ágban váj ki nagyobb mélységű medret; ugy hogy a cs. kir. szab. gőzhajótársulat kénytelen itt a hajózási idény alatt folytonosan ügyes hajósokat tartani, a kiknek feladata napról napra a legmélyebb hajóutat kikutatni, kijelölni s a pozsonyi és gönyőí állomásokat értesíteni, hogy minő bemerülésre terhelhetik meg a Pozsony és Gönyő közt közlekedő hajókat. Sülyön alól már mindinkább csekélyebb szélességű területre szorulnak és csekélyebb számban fordulnak elő az elágazások, s Szőgyén alól jelentékenyebb befolyásuk megszűnik. Szőgye és D.-Radvány közt a bajok főleg egyes meder-túlszélesedésekből származnak s a leki f