Képviselőházi irományok, 1884. I. kötet • 1-56. sz.
Irományszámok - 1884-26. Törvényjavaslat, a polgárositott magyar határőrvidéken fennálló házközösségi intézmények megszüntetéséről
170 26. *eám. Mindnyájan egészséges, erős és munkabíró tagok. Mátyás és családja vállalkozik; mert ugy saját, mint családjának jövőjét biztositva látja, és abba hagyja eddigi üzletét, melyből élt, és melyből csekélységet meg is takaríthatott. A felvétel az alaptörvény, s egyéb rendeletek értelmében végbemegy és Mátyás, valamint családja 15 év óta tagjai a házközösségnek. Nyolcz munkás ember csakis a házközösségnek dolgozik, és annak vagyonát gyarapítja azon biztos tudatban, hogy János, Mihály és Károlylyal egyenlő jogokat birnak, hogy a házközösség vagyona ha nem is egészben, de 8 /«-ben az övék lesz, a mennyi részre már a fel tétellel jogot szereztek. Bekövetkezik az ágak szerinti osztály, és a házközösség vagyona János és Mihály tulajdonába megy át, Mátyás pedig és családja minden nélkül marad. Ezen példára ellenvethető ugyan, hogy a törvényben lehet gondoskodni a felvett tagokra nézve is. Ez igaz, de ha az ágak szerinti osztály a kiindulási pont: Mátyást és családját csakis egy ággá lehetne tenni, és akkor a legjobb esetben 8 /" helyett 7»-ot kapna. De az ágak szerinti osztályt a határörvidéki viszonyokra egyéb tekintetből sem tartom alkalm azhatónák. A házközösségi vagyont nem lehet olyannak tekinteni, a mely egy örökhagyótól származik és a házközösségi tagok a legritkább esetben egyesülnek egy közös törzs alatt. Háború vagy betegség miatt, avagy azon körülménynél fogva, hogy a házközösségben csupán nőtagok maradtak és az alaptörvény intézkedéseinél fogva épen nem ritka az eset: hogy a telekkönyvben a »Péter< néven felvett házközösségnek jelenlegi tagjai — (az alaptörvény és az 1873: XXIX. t.-cz. szerint a társtulajdonosok) nemcsak leszármazó, de oldalrokonságban sincsenek Péterrel és ha nem lehet — pedig a legtöbb esetben ez lehetetlen — a közös törzsököt megállapítani, hogyan állapittassanak meg az ágak, miután a kiindulási pont, a közös törzsök hiányzik? Vegyük fel a 2. sorban felhozott példát ugy, hogy az eset az 1871. évi június 8-iki törvény kiadása előtt következett be. Éva férjhez ment újból oly férfihez, a ki a határöri kötelezettségeket elvállalta. Ez esetben a házközösségi ingatlan birtok náluk marad. Ha most bekövetkeznék az ágak szerinti osztály, a tulajdonosok azon négy leánygyermek lennének, a kik más házközösségbe mentek férjhez és a kik kiházasitásban is részesültek. Évát egy gyermekrész haszonélvezete illetné, (O. A. P. T. K. 757. §) férje és netaláni gyermekei pedig, a kik a házközösségi vagyont fentartották, a házközösségi vagyonból miben sem részesülnének. És melyik év volna a közös törzsök megállapításához kiindulási pontul veendő? Az 1807-iki, a melyről szóló alaptörvénynek 1-sö §-ában kimondatott, hogy az egyesek vagy családok által birt és szerzendo ingatlan vagyon, mint katonai húbérbirtok tekintessék? Ezzel oly távol időre mennénk vissza, hogy az ágak szerinti osztály kivihetetlen lenne. Ha pedig az 1850-ik év vétetnék kiindulási pontul, a mely évről kiadott alaptörvény 11. §-ában kimondatott, hogy a határörvidéki lakosok által birt ingatlan vagyon azok tulajdonát képezi, az osztrák p. t. k. által megállapított ágak szerinti osztály tökéletesen szintén nem vitethetnék keresztül, mert igen sok esetben — mint fennebb emiitettem — a házközösség jelenlegi tagjai a közös törzsökkel épen semmi rokonságban sincsenek. És igy alig maradna egyéb hátra, mint az: hogy nem egy, de több törzsököt kellene felállítani, a mi az örökségi hányad megállapítását bonyolódottá tenné. És ezen évet véve alapul, a mely szükségessé teszi a több közös törzsök felállítását, ha a házközösségbe azon idő óta felvett tagokra nézve intézkednénk is, — oly eset: milyent fennebb példával megvilágosítottam (III.), mégis előfordulna.
