Képviselőházi irományok, 1884. I. kötet • 1-56. sz.
Irományszámok - 1884-17. Törvényjavaslat, az 1875:XXXVI. törvényczikk módositásáról és a kir. járásbiróságok számának szaporitásáról
112 17. szám. Hogy mind az emiitett járásbíróságok felállítását ez alkalommal javaslatba nem hozom, annak indoka abban keresendő: mert tekintettel a pénzügyi helyzetre, minden kiadást, mely habár rövid időre is elhalasztható, mellőzendőnek vélek. Az ezen javaslat alapján szervezendő új járásbíróságok területei aként lesznek megállapítva, hogy azok újabb járásbíróságok netáni szervezése által teljességgel nem fognak érintetni s ennélfogva az érdekelt vidékek e tekintetben újabbi változásoknak kitéve nem lesznek. A 4. §-hoz. Már föntebb kijelentettem, hogy nincs szándékomban az ezúttal szervezendő járásbíróságok székhelyeinek törvényhozási megállapítását indítványozni. Az 1871 : XXXII. t.-cz. is aként intézkedik, hogy a járásbíróságok székhelyeit ideiglenesen a mínísterium állapítsa meg; nem volna tehát helyes, ha ugyanazon alapon az ideiglenesség alapján szervezett járásbíróságok székhelyei különbözően határoztatnának meg. Ugy a szolnoki kir. törvényszék kerületének, valamint a szervezendő járásbíróságok területeinek megállapítását szintén a ministeriumra bízni indítványozom, részint a bírósági kerületek és területek tekintetében fentebb előterjesztetteknél fogva, részint pedig, hogy e részben is az 1871: XXXII. törvényczikkel megegyező eljárás követtessék. A szervezendő bíróságoknál alkalmazandó birák és bírósági hivatalnokok számának megállapítása tekintetében tett javaslatom az 1871: XXXII. és 1875 : XXXVI- t.-czikkek intézkedéseivel megegyezik. Az 5. §-hoz. Az 1873 : XXVII. t.-cz. 15. §-ában aként intézkedik, hogy a polgárosított határőrvidéken felállított törvényszékek és járásbíróságok az e. f. bíróságok székhelyeinek a törvényhozás által leendő végleges megállapításáig jelen hatáskörükkel fentartatnak. E §-ban a ministerium számára ama felhatalmazásnak megadását indítványozom, hogy a kérdéses területen szervezett királyi járásbíróságok számát, székhelyeit és területeit újabban megállapíthassa, az esetleg ott megszüntetett járásbíróságokat pedig az ország egyéb vidékein felállíthassa. A bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj polgárosítása alkalmával szükséges volt mindazon bíróságokat fentartani, a melyek azon vidék katonai kormányzása alatt szervezve voltak. Azóta a viszonyok tetemesen változtak. A büntető törvénykezés tekintetében, és a váltó valamint a csődügyekben az ország egyéb vidékével egyező anyagi és alaki törvények léptettettek hatályba, a polg. törvénykezési rendtartást pedig ugyanazon törvényczikkek szabályozzák, a melyek az ország egyéb részében. De ezen vidéknek közigazgatási beosztása is rendeztetett, és ha figyelembe veszszük, hogy Károlyfalván, alig 14,000 lakossal, Józseffalván és Perlaszon mintegy 17,000, Titelen pedig alig 16,000 lakossal járásbíróságok állnak fenn: szükséges, hogy a kérdéses vidéken a járásbirósági területek a közigazgatási beosztással lehetőleg összhangban újabban megállapittassanak, a fölöslegesnek bizonyult járásbíróságok megszüntettessenek, és az ország azon vidékein állíttassanak fel, a hol azok a fentebb előterjesztett adatok szerint szükségeseknek bizonyulnak. Megemlítem még e szakasznál, hogy a polgárosított határőrvidéken szervezett törvényszékek kerületeinek újabbi megállapithatására, habár ez irányban a ministeriumhoz javaslatot tenni szándékozom, a felhatalmazás megadását azért nem indítványozom, mert ezen intézkedésre az 1873: XXVII. t.-cz. 15-ik §-ának feljebb idézett rendelkezésében korlátot nem látok, miután a törvény hatáskörről, illetve hatósági körről és nem illetőségről intézkedik, az által pedig, ha a törvényszéknek kerülete kisebbittetik vagy nagyobbittatik, a hatósági kör tulaj donkép nem érintetik.
