Képviselőházi irományok, 1884. I. kötet • 1-56. sz.
Irományszámok - 1884-16. Törvényjavaslat, az 1874:XXXV. t.-cz. módositásáról és kiegészitéséről
16. szám. 101 fél részéről meghatalmazását igazolni, ha a beadványt nem valamely általa kiállított, vagy közjegyzői okirat erejével felruházott, vagy hitelesített okirat alapján intézi a hatóságokhoz. "**4<- •-•* A 21-ik §-hoz. '-'-•Miután a közjegyzői hitelesítés a keresztvonás és kézjegyre nézve* is igénybe vétethetik, — ennélfogva a törvény (1874: XXXV. t.-cz.) 92. §-ában meghatározott eljárás a keresztvonásra és kézjegyre nézve is kiterjesztendő volna. $ .Ugyancsak az idézett törvény 130. és 131. §§. nem oly szövegezéstíek, hogy a mellett a bíróságok az azokban említett kiküldetéseket saját tagjaikra is ne bizhatnák. *wW/ A 22—25. §§-hoz. *^*ví^?' Ugy az 1874: XXXV. t.-cz. 124., mint az 1877: XX. t.-cz. 245. §-ában a hatóságokra'f&i&. van bizva az örökösödési eljárásnak vezetésére a közjegyzőt kiküldeni, vagy mellőzni. Az igazságügyminister és a belügyminister által kiadott rendeletek a törvénynek ezen, a közjegyzőre anyagi szempontból hátrányos intézkedésén némileg segítve lett ugyan, azonban a kívánt eredmény utói nem éretett. Minthogy pedig ezen javaslatnak egyik főczélja az, hogy a közjegyzők anyagi helyzetén a czélszcrtínek bizonyult közjegyzői intézmény érdekében is segittessék, ennélfogva parancsolólag tétetik intézkedés, hogy a bíróság az örökösödési ügyekben az eljárás vezetésével minden esetben, a g}ámhatóság pedig rendszerint, a közjegyzőt bízza meg, és az utóbb nevezett hatóság a közjegyzőt csak akkor mellőzhesse, ha azt a hatósága alá tartozó egyének érdeke kívánja; ezen intézkedését is azonban indokolni tartozik. Akkor pedig, ha az örökösök, vagy azoknak egy része kivánja, a gyámhatóság is minden esetben a közjegyzőt köteles megbízni. Ezen intézkedés által eléretik az is, hogy a bíróságok és a kerületi tisztviselők, kik teendőkkel eléggé el vannak látva, nem fognak — egyéb teendők hátrányával — oly ügyekkel foglalkozni, melyeket más szakavatott közegek is elvégezhetnek. Az örökösödési eljárásra hivatott bíróságoknál a közjegyző feltétlen alkalmazása azért mondatik ki, mert azon bíróságok területe sokkal kisebb, mint egyes árvaszékeké. Kötelezőleg kellett kimondani azt, hogy a tárgyalás a helyszínén tartassák, részint hogy az 1877 : XX. t.-cz. 244. §-ának czélszertínek bizonyult intézkedése minden örökösödési eljárásra alkalmaztassék, részint mert ez által a felek költségektől szabadulnak; és mert az árvák érdeke minél kevesebb költségokozást igényel. Ettől eltérésnek csak akkor lehet helye, ha az érdekeltek egy része nem a helyszínén lakik, vagy azoknak nagyobb része a közjegyzői székhelyen kivánja a tárgyalást. Arra nézve, hogy a gyámhatóságok a közjegyzőket kevés megbízatásban részesítették, rendsze'rint az hozatott fel indokul, hogy a közjegyzői eljárás költségesebb, mint az árvaszéki vagy kerületi tisztviselőé. Hogy ezen ellenvetés is megszűnjék, és hogy az árvák egyátalán ne terheltessenek, a belügy ministeri um vezetésével megbízott ministerelnökkel az örökösödési eljárásra oly közjegyzői díjátalányt állapítottam meg, a mely az árvaszéki kiküldött, vagy a kerületi tisztviselő díjaival szemben magasnak épen nem mondható, sőt megállapittatott több közjegyzői kamara ajánlatára az is, hogy 200 frt értékig terjedő hagyatékok tárgyalásáéit a közjegyzőt díj épen nem illeti. Minthogy igen gyakori az eset, hogy valamely hagyaték tárgyalásakor egy, vagy több előző hagyaték tárgyalásának is felmerül szüksége, nehogy a díjátalány megállapításánál különböző eljárás követtessék, ki kellett azt is mondani, hogy a díjátalány annyiszor állapitaudó meg, a hány hagyaték — habár egyszerre is — tárgyaltatott. Vannak oly hagyatékok is, melyeknek tárgyalása sok időt vagy fáradságot igényel, és
