Képviselőházi irományok, 1884. I. kötet • 1-56. sz.
Irományszámok - 1884-16. Törvényjavaslat, az 1874:XXXV. t.-cz. módositásáról és kiegészitéséről
16. szám. 91 d) minden jogügyletnél, a melyet vakok, olvasni nem tudó siketek, vagy irni nem tudó némák és siketnémák kötnek, ide értve az örökösödési szerződést is, a mennyiben a jogügylet megkötésénél személyesen járnak el, — é) a gazda és a gazdái hatalom alatt lévő egyének között, a közöttük fenálló viszonyt meghatározó szerződésen kivül (1876: XIII. t.-cz. 1. §.) — kötött minden oly jogügyletnél, a melyben vagyonjogi kötelezettség van megállapítva. Ezen szakasz intézkedése váltókra ki nem terjed, kivéve a vakok, olvasni nem tudó siketek, vagy irni nem tudó némák és siketnémák, valamint irni és olvasni nem tudó vagy nem képes más személyek által keresztvonással vagy kézjegygyei kiállított váltónyilatkozatokat (1876: XVII. t.-cz. 104 §.) a melyeknek váltójogi hatályához a keresztvonalnak vagy kézjegynek közjegyzői hitelesítése megkívántatik. A mennyiben a törvénynél fogva az ezen szakaszban meghatározott eseteken kivül valamely jogügyletnek megkötéséhez bírói vagy közjegyzői közbenjárás szükséges: azon intézkedés érintetlenül hagyatik. 20. §. Az 65. szakasz kiegészitésekép: A közjegyző nem tartozik a fél részéről meghatalmazást igazolni azon esetben, ha a beadványt valamely általa kiállított, —vagy közjegyzői okirat erejével felruházott, — avagy hitelesített okirat alapján intézi a hatóságokhoz. 21. §. A 92. szakasz kiegészitésekép: A keresztvonás vagy kézjegy valódiságának bizonyításánál hasonló eljárás alkalmazandó. Ily hitelesítések alkalmával a közjegyző az 1874: XXXV. t.-cz. 61. §-ának intézkedéseit megtartani köteles. 22. §. A 124. szakasz helyébe: Mindazon örökösödési ügyekben, a melyek a kir. bíróságok, vagy gyámhatóságok hatósági körébe tartoznak, a tárgyalásnak vezetése a bíróságok által kizárólag, a gyámhatóságok által pedig rendszerint közjegyzőre bízandó. A gyámhatóság az esetben, ha területén a közjegyzők csekély számban vannak alkalmazva, vagy ha a közjegyző székhelye a tárgyalás helyszínétől igen távol esik, és a két hely között vasút, vagy hajózható folyó a közlekedést nem könnyíti, az örökösödési ügy tárgyalásának vezetését kivételesen közigazgatási tisztviselőre is bizhatja, de ezen intézkedését indokolni tartozik. Ha az örökösök vagy azoknak egy része kívánja a tárgyalás vezetését, a gyámhatóság minden esetben közjegyzőre bizza. Azon bíróság vagy gyámhatóság vezetője, a melynek területén több , közjegyző van, felügyelni tartozik, hogy azok ily megbízásokban a hagyatékoknak értéke szerint lehetőleg egyenlő arányban részesittessenek. 23. §. Az örökösödési ügyekben a tárgyalás a helyszínén tartandó. Ha azonban az érdekelteknek egy — habár kisebb — része nem a helyszínén lakik, vagy ha az érdekelteknek nagyobb része azt kívánja, a közjegyző székhelyén is megtarthatja a tárgyalást. J2*
