Képviselőházi irományok, 1881. XXII. kötet • 875-910. sz.
Irományszámok - 1881-885. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgárositott magyar határőrvidéken fennálló házközösségi intézmény megszüntetéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában
885. szám. 65 száma szerinti felosztást rendelte el, e szerint másnemű felosztási kulos elfogadása már szerzett jogokat sértene; és hogy az ingatlan vagyonnak azon nagyobb mérvű szétdarabolása, melyet ezen elv szigorú alkalmazása maga után vonhatna, s mely esetleg a házatyáktól és házanyáktól vagy a házközösség munkaképtelen tagjaitól a további megélhetés lehetőségét elvonhatná, lényegesen korlátoztatik, illetve az utóbbi eset teljesen elkertiltetik a következő intézkedések alkalmazása által: Már a törvényjavaslat 30., 31. és 32. §-ai intézkednek arról, hogy a törzsszülőket életfogytiglan haszonélvezeti jog illeti azon vagyonra nézve, mely a ház közösségi vagyonból ezen osztály utján a lemenő ágbeli rokonaiknak jut, kötelesek lévén természetesen ezek is leszármazóik eltartásáról a magánjog általános szabályainak megfelelően gondoskodni, s a szülők megélhetésének biztositása ugy minden félreértés elkerülése végett az igazságügyi bizottság határozottan kifejezendőnek tartotta azt is, hogy ezen haszonélvezeti jog az egyik szülő elhalálozása esetében a túlélőre száll át egészen. A lemenő ágbeli rokonok tulajdonjoga e szerint biztosítva van ugyanj de a haszonélvezet a szülőket illetvén, a szétválás tulajdonkép csak azok halála után lesz tényleg eszközölhető. Azon munkaképtelen házközösségi tagnak pedig, kinek nincsenek lemenő ágbeli rokonai, jogában áll kívánni, hogy az őt illető osztályrész tulajdonjogának átengedése mellett a házközösség többi tagjai által kellő eltartásban részesittessék. A min. törvényjavaslat 38. §-ában végül határozottan ki is emeltetik, hogy az egyes osztályos társait az osztályrészükre nézve készpénzben is kielégítheti. De ezenkívül indokoltnak találta az igazságügyi bizottság az ingatlan vagyon túlságos eldarabolásának megakadályozhatása czéljából az osztályra nézve még azon korlátozást is indítványba hozni, hogy hajadonoknak és a házközösségből ki nem lépett, de jogosultan azon kivtil élő, ugy a házközösségből kilépett, de a házközösségi vagyonra még igénynyel bíró tagoknak az ingatlan vagyonból őket illető osztályrész csak az esetben adassék ki természetben, ha a házközösség többi tagja vagy azok nagyobb része beleegyezik, ellenkező esetben csak osztályrészük becsára levén kifizetendő. A hajadonok férjhezmenetelük esetére az eddigi jogszabályok szerint csak jelentéktelen kiházasitási segélyben részesültek, a házközösségen kívül élőkre nézve pedig a közösség feladása mutatja azt, hogy oly életpályát választottak, mely mellett közvetlen az ingatlan birtokra szükségük nincs, s ennélfogva az emiitett megszorítás által megrövidítést nem szenvednek, másrészt mód uyujtatik a birtok szétdarabolását elkerülni. Nagy mértékben megkönnyítetik mindezeken felül a házközösség megszüntetése és feleslegessé válik a hivatalos beavatkozás, a titkos osztályok érvényességének elismerése által, melyek nagy számban fordulnak elő, s melyek által az egyes vidékek szokásaihoz alkalmazkodva, hol családok, hol ágak vagy fejek szerint az osztály tényleg foganatosítva van, minek következtében a hivatalos beavatkozás mellett alkalmazandó osztálykulcs következményei jelentékenyen kisebb körre szorítkoznak, mint a hogy rendesen felíételeztetik. Az eljárás tekintetében a tárgyalásnak közvetlen a helyszínén megtartását, hivatalos beavatkozásnál is az egyezség megkísérlését és elfogadását, jöjjön az síz eljárás teljes befejezte előtt annak bármely fokozatában létre, a szükséges adatoknak az egyes házközösségek viszoKÉPVH. IROMÁNY. 1881—84. XXII. KÖTET. 9
