Képviselőházi irományok, 1881. XXII. kötet • 875-910. sz.

Irományszámok - 1881-875. Ipartörvényjavaslat

JQ 875. szám. Az eladás helye az ipar- ós rendőrhatóság egyetértő jóváhagyása mellett engedélyezendő. Ily eladásokról rendes könyvek vezetendők, melyekben minden eladott tárgy az eladási árral együtt feljegyzendő. E feljegyzések a hatóság által ellenőrzendők. Az eladások befejeztével a befolyt összeg tizedrésze első sorban ipari (87. §.) esetleg kereskedelmi oktatási czélokra a község pénztárába fizetendő. 52. §. Oly üzletek részére, melyeknek tulajdonosa meghalt, avagy a melyek már legalább két év óta fennállanak, üzletlebonyolitás czéljából az iparhatóság végeladást vagy árverést legfölebb hat havi időtartamra engedélyezhet és ezt az időt figyelemre méltó körülmények közt és oly föltétel alatt legfölebb egy évre meghosszabbíthatja, hogy a lebonyolításnál az iparhatóság kellő ellenőrzésével csak az üzlet leltározott tárgyai kerüljenek eladásra. Az ekkép engedélyezett, valamint a csőd esetében ós a bírósági vagy hatósági rendelkezés folytán tartott eladásoknál a megelőző §. intézkedései nem alkalmaztatnak. 53. §. Azon esetben, ha a húsmérés szabad gyakorlása mellett egyes községeknek marhahússal való ellátása állandóan biztositható nem volna, jogában áll a másodfokú iparhatóságnak ily községek kívánságára azokat illetőleg esetről esetre a szerzett jogok épségben tartásával külön intézkedéseket tenni. Ily intézkedések az első fokú iparhatóság és a kereskedelmi és iparkamara meghallgatása utón következő elvek alapján teendők: a) a marhahúsmérés szabad gyakorlása megszűnik és ezen ipar számhoz köttetik; b) a marhahús ára időnként szabályoztatik; c) a marhahúsmérós rendes kezelése az iparhatóság által ellenőriztetik. Az iparhatóságnak az a) és b) pontokra vonatkozó intézkedései az illető község bármely polgára által felebbezhetők. 54. §. Hús- és kenyérneműekre nézve az iparhatóság elrendelheti, hogy a részletes eladásnál az árak súly szerint az eladási helyeken kifüggesztessenek. 55. §. Sütők, mészárosok és kéményseprők az elkezdett iparüzletet tetszés szerint félbe nem szakithatják, hanem, ha azt abba szándékoznak hagyni, kötelesek ebbeli szándékukat az iparhatóságnak bejelenteni, ós ennek meghagyására az ipart még bizonyos ideig, jelesül sütők legfölebb 4 hétig, kéményseprők és mészárosok legfölebb 3 hónapig folytatni. 56. §. Ha az iparos állandó lakását és üzletét más iparhatósági kerületbe teszi át, mindazt tartozik teljesíteni, a mit a törvény új iparüzlet megindításánál követel. Budapesten az üzletnek egyik iparhatósági kerületből a másikba való áttételénél a 4. illetőleg 21. §-ban meghatározott díjak nem követelhetők. Képesítéshez kötött iparüzlet áttételénél a képesítés igazolása helyett az eddigi iparigazolvány bemutatása is elégséges. 57. §. Az iparosok czégbejegyzésére és üzletköuyveik vezetésére nézve a fennálló törvények és rendeletek szolgálnak zsinórmértékül.