Képviselőházi irományok, 1881. XXII. kötet • 875-910. sz.

Irományszámok - 1881-889. 1884. évi XVII. törvényczikk, Ipartörvény

158 889. szám. Fogadók, korcsmák, sörházak, pálinkamérések, kávéházak és kávómérések tartása, a ké­ményseprés, a zsib.lruskodás, robbanó szerek készítésének és az azokkal való kereskedés és a cselédszerzés jogától mindazáltal az iparhatóság saját területén (Budapesten a főváros egész területén) előrebocsátott vizsgálat és tárgyalás után meghatározott vagy határozatlan időre megfoszthatja azt, a kinél oly tények merültek fel, a melyek őt iparának űzhetése tekintetében a közerkölcsisóg ós a közrendészet szempontjából megbizhatlannak tüntetik fel. Az illető iparág csak új engedély alapján űzhető. 156. §. 50 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a) a ki valamely engedélyhez nem kötött ipart önállóan űz a nélkül, hogy e törvény 4., 5., 6., 7., 8., 9. §-áuak megfelelt volna; b) a ki árszabályok által korlátozott üzletek gyakorlásánál a hatóság által megszabott díjaknál magasabbakat szed. 157. §. 20 írttól 200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a) a ki ezen törvénynek a segédek, tanonczok és gyári munkások felvételét, alkalmazását és a velők való bánásmódot szabályozó rendeleteit áthágja vagy a segédszemélyzet iskolai okta­tására vonatkozó kötelességeit nem teljesiti; b) azon iparos vagy gyáros, ki a munkások bérét árúczikkekben szolgáltatja ki vagy más szabályellenes eljárás által a munkásokat károsítja; c) azon iparos vagy gyáros, ki segédet kellő igazolás nélkül (90. §.) fogad fel. d) a ki czégén, nyomtatványain vagy hirdetéseiben oly jelzőket, jelvényeket vagy adatokat használ, melyek a tényleges üzleti viszonynak vagy a valóságnak meg nem felelnek. (58. §.) 158. §. 100 frttól 300 frtig terjedhető pénzbüntetésben elmarasztalandó: a) a ki a 10. §-ban felsorolt iparágak valamelyikét megkezdi, mielőtt a kellő engedélyt megkapta volna; b) a ki a 25. §-ban előszámlált üzlettelepek valamelyikét felállítja, mielőtt a megkíván­tató jogerejű engedélyt megnyerte volna; ej a ki a 25. §-ban felsorolt üzlettelepek valamelyikét hatósági engedély nélkül át­alakítja, vagy pedig az engedélyező okmányban megállapított feltóteleknek meg nem felel; d) a ki az 51. §-ban előszámlált esetekben igazolvány nélkül kezdi meg az árusítást, vagy az 51. §-ban emiitett könyveket hanyagul vagy épen nem vezeti; e) azon gyáros, ki a 114. §-ban megállapított kötelességét teljesíteni elmulasztja; fen­maradván úgy a polgári, mint bűntető törvény szerinti felelőssége, ha mulasztása miatt vala­mely baleset történt; f) a ki az 55. §-ban megnevezett iparüzletek egyikét bejelentés nélkül félbeszakítja vagy pedig az abbanhagyási szándók bejelentése után a hatóság által megszabott idő lejártáig nem folytatja, vagy azt ebbeli kötelességének kijátszására szolgáló módon folytatja. 159. §. Azon. segédet vagy gyári munkást, ki munkájából jogtalanul kilép, az iparhatóság visz­szahozathatja, kötelessége teljesítésére szoríthatja, sőt ezenfelül még 20 frtig terjedhető pénz­büntetéssel büntetheti. 160. g. A 157. §. a) pontjában emiitett kihágások súlyosabb vagy ismételt eseteiben az iparos tanoneztartási, a gyáros pedig fiatal munkások alkalmazásának jogától iparhatóságilag egy évre megfosztható.

Next

/
Thumbnails
Contents