Képviselőházi irományok, 1881. XXII. kötet • 875-910. sz.

Irományszámok - 1881-889. 1884. évi XVII. törvényczikk, Ipartörvény

138 $89. mim. 81. §• Az iparhatósági végzés ellen a feleknek szabadságukban áll a kézbesitéstől számitandó 15 napi határidő alatt félfolyamodással élni. — Az ily felfolyamodásnak halasztó hatálya van. 32. §. A hivatalos eljárás költségei végzésileg megállapitandók, s azokat a vállalkozó viseli. Alaptalan kifogások esetében a belőlük származó költségek megtéritósóben a kifogást tevő fél marasztaltatik el. 33. §. A 25. §. rendelkezése alá tartozó üzlettelepeknek minden lényeges átalakítása avagy lényeges kiterjesztése, valamint az tizem módjának lényeges megváltoztatása is az iparhatóságnak bejelentendő, s ez utóbbi, ha szükségesnek véli, a 27. §. határozmányai szerint új s hasonló módon végbeviendő tárgyalást tűz ki. 34. §. Templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, melyeknek kellő használata a zaj által megakadályoztatnék, nagy zajt okozó üzletek nyitása megtiltható. 35. §. Ha valamely tizlettelep iparhatóságilag engedélyeztetett, és a kiszabott feltótelek alatt felállittatott, a szomszédok közül senki sincs többé feljogositva előre nem látott káros befolyások czíme alatt az üzlet megszüntetését követelni, és az iparhatóságtól csakis oly intézkedéseket kérhet, melyek a bebizonyítható káros befolyást elhárítják. A hol ez nem lehetséges, vagy az üzlettel meg nem egyeztethető, a káros befolyások miatt panaszt emelő fél a rendes bíróság előtt kárpótlást követelhet. 36. §. Ha valamely üzlet az egészségre ártalmas, vagy egyébként a közönségre hátrányos vagy veszélyes hatást gyakorol, vagy a 34. §-ban említett eset ál] elő, vagy ha népesebb utczákban nagyobb mennyiségű gyúanyaggal működvén, vagy ilyet készítvén, könnyen tűzveszélyt okozhatna: az, ha a káros befolyás máskép el nem távolitható, még az esetben is, ha az a jelen törvény alapján engedélyezett ipartelepen gyakorlatba vétetett, vagy ezen törvény keletkezte előtt érvényben volt rendszabályoknak megfelelőleg űzetett is — teljes kárpótlás mellett kisajátítás utján megszüntethető. Az ilyen kisajátítást igénylő vállalat káros volta sohasem magán-, hanem mindig közérdek szempontjából ítélendő meg. 37. §. Ily esetben az üzlet megszüntetése az 1881: XLI. törvényczikk értelmében történik. A kisajátítási jogot a földmiv élés-, ipar- és kereskedelemügyi minister adja meg, még pedig: a) Budapesten a fővárosi képviselőtestületnek a közmunkatanácscsal egyetórtőleg hozott határozata alapján; b) törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácscsal biró városokban maga a városi képviselő-testület határozata alapján; c) minden egyéb községekre nézve a község javaslata folytán az 1-ső fokú iparhatóság határozata alapján. Ha Budapesten a fővárosi képviselő-testület a közmunkatanácscsal egyetértésre nem jut, a földmivelós-, ipar- és kereskedelemügyi minister a belügyministerrel egyetértőleg határoz.