Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

865. szám. SIS szabad itt felemlítenem azt, hogy Deák Ferencz a jogakadémián végezte tanulmányait. Elnök: Én azt hiszem, hogy Lánczy Gyula ur nyilatkozatát félre méltóztatott érteni, mert ő az egyetemi rendszerről a létező' akadémiák minden kicsinylése nélkül szólt és azt hiszem, hogy lehet valaki hive annak, hogy az országban ne legyen egyetlenegy jogakadémia sem, a nélkül, hogy az akadémiák iránt kicsinyléssel viseltetnék. Dr.Entz Géza: A kérdő pontok oly különböző oldalról világíttattak meg, hogy bátorságot veszek magamnak, kerülve a már előadottak ismétlését, igen rövidre foglalni szerény véleményem előterjesztését. A kérdő pontok abból indulnak ki, hogy a budapesti egyetem látogatottsága évről-évre gyarapodik és a hallgatók száma növekedik. Azt hiszem, mindnyájan egyetértünk abban, hogy ez örvendetes jelensége egyrészt annak, hogy a budapesti egyetem kitűnő tanárai vonzzák a fiatalságot, de másrészt kétségkívül a kormány érdeme, mely a budapesti egyetemet a legutóbbi időben európai színvonalon álló intézetekkel látta el, mert ezek nélkül vonzerőt egyetem nem gyakorolhat. A nagy látogatottság következménye, a túltömöttség, a mint számosan kiemelték, nevezetesen a jog-és államtudományi kar előadásain — feltéve, hogy a tantermek a nagyszámú hallgatóság befogadására képesek — semmi hátránynyal nem jár; egész máskép áll azonban a dolog azon szakokat illetőleg, melyeknél az előadás deinonstratióval jár, a mely demonstratiók legalább bizonyos szakoknál (pl. a mikroskopiai demonstratió) oly természetűek, hogy messziről épen nem s csak kisebb számú hallgatóság által láthatók. Ez ellen fel lehet ugyan hozni — és látszólag talán méltán — azt, hogy ezen szakmák tanításának kiegészítő részét a laboratóriumokban való foglalkozás képezi, melyek reggeltől estig nyitva vannak; ezeket a laboratóriumokat azonban a hallgatóknak csak csekély töredéke látogatja. Ezen anomálián kétségen kívül segíteni kell. De hogyan ? Talán ugy, hogy a tantermeket a tanszabadság feláldozásával bizonyos számú hallgatók számára fogjuk kijelölni és a később jelentkezőket visszautasítani ? Ebbe veszedelmes belebocsátkozni. De van egy módszer, mely a terméKÉPVH. IROMÁNY. 1881—84. XXI. KÖTET. szettudományi szakmáknál önkényt kínálkozik. Ezeknek hallgatói ugyanis kétfélék: olyanok, kik érettségi bizonyítvány alapján jogot formálnak az egyetemre rendes hallgatókul felvétetni és azon kívül négy gymnasiumi osztályt végzett gyógyszerészettanhalígatók, Ez utóbbiak nem szorulnak olyan körű előadásokra, mint az előbbiek, t. i. tanárjelöltek és orvostanhallgatók s ezeket illetőleg a kérdést meg lehetne oly módon oldani, a mint azt Than, Eötvös, Stoczek és Szily tanárok ajánlották, hogy a gyógyszerészhallgatók számára külön előadások rendeztessenek. A jogakadémiák kérdését, melyhez nem értek, hallgatással mellőzöm. A mi a harmadik egyetem felállításának kérdését illeti, részemről osztozom azon többször nyilvánított véleményben, hogy ez a budapesti egyetem bizonyos tanszakain mutatkozó túltömöttséggel közvetlen összefüggésben nem áll és valamint a kolozsvári egyetem a budapesti egyetem hallgatóinak számát nem csökkentette, ugy a harmadik és esetleg a negyedik egyetem sem fogj a ezt eszközölni. De ez nem is óhajtandó, sőt szükséges, hogy a hallgatók száma növekedjék; hisz ott van 1000 hallgató a birodalom másik felének egyetemén, ezeket kell lassanként idevonni. Egész más szempontból fogom fel részemről a harmadik egyetem felállításának kérdését és örömmel üdvözlöm ennek tervét. Én ugyanis arra, hogy Magyarország culturmissióját teljesíthesse, szükségesnek tartom, hogy több tudományos centrum létezzék és azért — Korányi Frigyes tanár ur érveléséhez csatlakozva — kívánom, hogy a harmadik egyetem felállittassék. Dr. Kiss Áron: T. értekezlet! A túltömöttség, sőt a tanári túlhalmozottság a budapesti egyetemen nézetem szerint is megvan. Az ajánlott orvosszerek közül a hallgatóság számarányának megszabását épen a tanszabadság érdekei szempontjából nem fogadhatnám el, mert a tanulás korlátozása maguk az egyes tanárok ellen is fordulhatna. A másik ajánlott szer, t. i. hogy az egyetem philosophiai kara vizsgálja felül az érettségi bizonyítványokat, először roppant előjogokat adna e fakultásnak, másfelől pedig közjogi törvényekbe, a protestánsok autonómiáiába ütközik. Javítani fog a középiskolai oktatáson az új középiskolai törvény40