Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

274 865. szám. IY. ÜLÉS. 1883. évi május hó 10-én d* u. 5 órakor. Elnök: Hoffmann Pál. Jegyző: Szathmáry György. Elnök: Az ülést megnyitom. Méltóztassa nak megengedni, hogy Sztoczek József ur a tegnapi ülés végén hallottakra megjegyzést tehessen. Dr. Sztoczek József: T. szaktanáeskozmány! Than Károly nr tegnap azon nézetét fejezte ki, hogy a tanításnak kiválóan oda kell irányulnia, hogy a tudományos alapfogalmat tantételbe hozza és gyakorlati alkalmazás utján állapitsa meg. Etekintetben köztünk a legkisebb eltérés sincs. Ennek a czélnak irányadónak kell lenni minden tanitásnál tehát agy az egyeteminél, mint a műegyeteminél. Minthogy továbbá a hirlapokban azt olvasom, mintha én oda nyilatkoztam volna, hogy a tanárvizsgálatok eredményében folytonos hanyatlás mutatkoznék, (Felkiáltások: Nem azt mondta!) megjegyzem, hogy én ennek épen ellenkezőjét mondtam. Többek részéről felemlittetett az, hogy a felállítandó egyetemnek akadályul szolgál az, hogy nincsenek tanerőink. Énugy vagyok meggyőződve, hogyha az új egyetem 4—5 év múlva állíttatnék fel, akkor Magyarországon nem volna hiány alkalmas tanerőkben. Dr. Jenéi Viktor l T. szaktanácskozmány! Az élénkbe tűzött kérdéseket átgondolva, magam is abban a meggyőződésben vagyok, hogy a budapesti egyetem némely szakainál észlelhető túltömöttség kérdése és a harmadik egyetem létesítésének kérdése egymástól függetlenek. Ugyanezért mindkét kérdésre külön kívánok röviden reflektálni. A mi mindenekelőtt a túltömöttség kérdését illeti, ugy vagyok meggyőződve, hogy a túltömöttség baja, a mennyiben baj, relatíve a budapesti egyetem némely karánál, vagy némely tanszakainál valóban létezik. És ezen meggyőződésemet — megvallom — nem ama statistikai táblázatokból merítettem, melyek velünk közöltettek, hanem az itt hallott legilletékesebb nyilatkozatokból, nevezetesen Than Károly és Korányi Frigyes uraknak tegnap hallott beszédeiből. Tagadhatlan, hogy ott, a hol a beiratkozottak — szándékosan nem mondom, mint Kerkápoly ur ő excellentiája, hallgatók — száma nagyobb, mint a hányan az illető teremben elférnek, ott létezik a túltömöttség. És ez, a mint itt koisstatáltatott, az egyetem némely tanszakainál igy van. Igaz, hogy Eötvös Lóránt b. és Than Károly urak nyilatkozatai az innen eredő aggodalmakat részben eloszlatni képesek; legalább jövőre kilátásba helyezik azt a reményt, hogy a túltömöttség baján, a mennyiben csakugyan létezik, segitni lehet. így Than Károly ur javaslata a gyógyszerészeknek adandó külön előadásokról míg egyfelől a túltömöttség baját enyhíthetné, másfelől azért is helyes, mert különböző életczélú hallgatókat egyenlő előadással kielégiteni nem lehet. Némileg megnyugtató hatást gyakorolt reám Eötvös b. ur azon nyilatkozata is, hogy t. i. a demonstratív