Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

266 865. szám. a tudomány, hogy a lelkesült emberek ma már ekként gondolkozhatnak, kivált ha fiatalok. Ezt mondhatni a szemészetről, a szülészetről. A műtétek oly dolgok, a miket bizonyos fokig mindenki meg tud Ítélni, ha nem orvos is, mert ezek mechanikai, technikai dolgok s az eredmények szembeötlők. Megítélheti sokszor a laikus is, hogy pl. az orvos egy csonttörést nem ismert fel vagy nem jól gyógyított. A belgyógyászatban nem egészen igy áll a dolog, mert ott belső, elrejtett szervek betegségéről van többnyire szó, melyeket már sem a beteg, sem hozzátartozói ellenőrizni nem tudnak és itt már, méltóztassanak nekem és a tudomány szakközegeinek elhinni, hogy e tekintetben is oly előhaladás történt, melynél fogva a különbség egy képzett és egy képzetlen orvos között most határtalanul nagyobb, mint ezelőtt 25—30 vagy pláne 50 évvel. Ha tehát mi törekedünk az orvosi képzést emelni, ma sokkal fontosabb eredményt Ígérhetünk az államnak és lakosságnak, mint 50 esztendővel ezelőtt tehettük volna. Hogyha ezt előrebocsátom, azért teszem, mert alapját akarom szolgáltatni abbeli meggyőződésem kimondásának, hogy egy harmadik egyetem felállítása orvosi karral, mely pedig egy egyetem felállításának kétségkívül legköltségesebb, legnehezebb részét képezi, nem csak, hogy a növendékek képzése és a túltömöttség elhárítása szempontjából szükséges: de a közjólét szempontjából is érdemes. Az mondatott, hogy egy harmadik egyetem ép oly kevéssé fogná elvonni a pesti orvosnövendékeket, mint nem vonta el a második. Ez ellenvetésnek csak relatív becset tulajdonitok; 900 kevesebb mint 1000 és ha egy harmadik egyetem még 100-at vonna el, akkor már 200 orvosnövendék igen jól el volna helyezve, olyan, a ki a budapesti egyetemen rosszul van elhelyezve. (Helyeslés.) Azonban nem is egészen igy áll a dolog. Előttem van 28 német egyetem orvosi frequentiájának kimutatása 10 évről, mely azt bizonyítja, hogy a fluctuatiók az egyes egyetemeken igen nagyok ; pl. a berlini egyetemen a fmctuatió 500—270 orvosnövendék közt ingadozik. Vegyük fel, hogy kedvező körülmények közt a kolozsvári egyetem frequentiája szintén emelkedni fog 160— 180-ra, talán többre; kimondhatja, hogy ez elvonásnak nincs értéke? Kétségtelen, hogy ez sok faktortól függ, azokba sem bocsátkozom; de kétségtelen a tény is, hogy ezen fluctuatió másutt is észleltetik és igy nálunk is létrejöhet. Hanem hát a túltömöttség kérdése után most már bátorkodom a kőszéntelepre térni, vagyis azon részére a kérdésnek, a mely a harmadik egyetem felállításának mélyebben fekvő értékére s hasznára vonatkozik. Vájjon az egyedüli v«gy a legfőbb haszna annak, ha egy harmadik egyetem felállíttatik, abban rejlik, hogy bizonyos számú növendék — és ezen esetben orvosnövendék — ott nyeri a képeztetését? Erre megint a német egyetemek példáját hozom fel, nemcsak mert a német culturalis viszonyok ma tagadhatlanul az első sorban állanak, hanem mert specialiter a mi egyetemi viszonyaink legjobban hasonlítanak azokhoz és különösen az orvosi egyetemek viszonyai. Bátorkodom e tekintetben a következő tényt bemutatni: 28 orvosi egyetem létezik, a hol a német nyelven tradalnak és ezek közül 21 a szorosan vett Németországra esik. Ezen 28 egyetem között 9 van, a melynek kisebb számú a hallgatósága, mint Kolozsváré: Baselnek 59, Erlangennek 88, Freiburgnak 66, Güessenek 64, Heldelhergnek 84, Jenának 72, Innsbrucknak 70, Kiélnek 55, Rostocknak 34. És ezek, kérem, híres egyetemek. Tökéletesen igaz, a mit Kerkápoly ő nagyméltósága mondott, hogy ezen német egyetemek keletkezésének oka a német politikai viszonyokban rejlik: de hogy nem egyedül ebben, arra nézve bátor vagyok felhozni azt, hogy pl. a kis Badennek két egyeteme, a kis Bajorországnak 3 orvosi egyeteme van. Utalok arra, mit Fodor t. tagtársam mondott, hogy a kis Belgiumnak 4, a kis Svájcznak 4 egyeteme van. Ott nem ezen viszonyok uralkodnak és ha csak ezen politikai viszonyok volnának a ratio existentiae azon egyetemeknél, a takarékos német nemzet, egyesülésének elérése után a 10 közül egy párt eltörült volna; és mit tett? az első kitérjeszkedésénekindokából egy új egyetemet állított fel Elsassban.