Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.
Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében
250 865 szám. ni. ÜLÉS. 1883. évi május hó 9-én d. u. 5 órakor. Elnök: Hoffmann Pál. Jegyző: Szathmáry György. Elnök: Az illést megnyitom. Dr. SztOCZek József: Rövid lehetek előterjesztésemben, mert nagyobb része annak, a mit mondandó vagyok, többek által az előttem szólott urak közül meggyőződésem értelmében már elmondatott. Hogy azonban azon bizalomnak, melyben részesülni szerencsés voltam, megfeleljek, kötelességemnek tartom a már mondottakat is saját meggyőződésemnek megfelelő összefüggésben és sorozatban előterjeszteni. Előrebocsátom azon gondolatmenet fonalát, melyet véleményem nyilvánításában követni szándékozom. 1. A budapesti tudományegyetemen van, bizonyos szakokra nézve, a hallgatóság nagy szá-, mánál fogva, túltömöttség. 2. E túltömöttségből eredő bajon lehet bizonyos intézkedések által segiteni. 3. De ezen intézkedések nem oly neműek, hogy szükségessé tennék akár a jogakadémiák módositását, akár egy új egyetem felállítását. 4. Vannak azonban oly általános culturális érdekek, melyek egy új egyetem felállítását szükségessé teszik. Ez rövid kerete annak, a mi előterjesztésem tárgyát képezi. Emlitém, hogy bizonyos szakokra nézve túltömöttség mutatkozik a budapesti tudományegyetemen. E szakok közé, véleményem szerint, nem számitandók azok, melyek jogtudományi tárgyakra vonatkoznak; mert a hol demonstratiók és kísérletek nélkül tartatnak az előadások, ott azok megértését 2—3—400-ra menő hallgatóság, ha egyébként a helyiség terjedelme megfelelő, nem akadályozza. Másképen áll a dolog oly szakoknál, melyek mutatványokkal és kísérletekkel járó előadásokat igényelnek. Hogy ily mutatványok és kísérletek valóban tanulságosak legyenek, múlhatatlanul szükséges, hogy a szemléltetés tárgyait, különösen pedig a kísérletek berendezését, azok részleteiben, föltételeiben és lefolyásában, szakadatlan figyelemmel kisérni, világosan látni s így a tárgyalt jelenségeket tisztán felfogni és megérteni lehessen. Minél nagyobb számú azonban a hallgatóság, annál inkább korlátolva van, phy sikai okoknál fogva, e czél elérése és kétséget nem szenved, hogy az teljesen meghiúsul, ha a hallgatóság száma bizonyos határon túlmegy. Magától értetik, hogy azon kísérletek, me lyekről itt említést teszek, nem olyneműek, melyek búvárlati. czélból tudományos elvek és tételek megállapítása végett tétetnek. Csak tanítási czélból, az előadott tananyag megvilágítására szolgáló kísérletekről van szó. De ezeknél is lényegesen szükséges kellék az, hogy jól megfigyelhető adatokat szolgáltasson az ifjúnak, melyek fonalán