Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

UO 865. teám. szemmeltartását és a személyes érintkezést, legalább bizonyos mértékig, a mennyiben t. i. az intézet rendelkezésére álló személyzettel ez kivihető, létesitettem, daczára, hogy a legnagyobb számú auditóriumom van. Hogy nem létesitettem teljesen, hogy az még tökéletesithető, nagyobb személyzettel jobban elérhető volna, kénytelen vagyok bevallani. A mi a kérdés második részét illeti, t. i. a harmadik egyetem létesitését, e részben csatlakozom Eötvös Lóránt b. tagtársam nézetéhez, a mennyiben én sem a túltömöttséget tartom fő inditó oknak, mert nem élek abban az illusióban, hogy ha egy harmadik egyetem állíttatnék fel, az mindjárt elvonását eszközölné az ifjúságnak a budapesti egyetemtől oly mértékben, hogy azt mondhatnók: orvosolva van a baj ; de még sem tartanám azt hatásnélkülinek e szempontból sem, hanem csupán másodlagosnak tartom. Én a hallgatók nagy számát nem tartom olyannak, a mely nagy veszedelem vagy akadály volna a tanítás szempontjából, hanem igenis a hallgatók haladásának ellenőrzésére nézve. Mint előttem szólott Körösi t. tagtársunk kiemelte, a tanulók nagy tömege némileg van befolyással a frequentatio lazítására, mely így az egyes tantermekben nem ellenőrizhető. De nem is feladata ez az egyetemi tanárnak, ez rá nézve egészen mellékes ; és ha az egyetem tanulási szabadságára edzett jeliemu fiatalsággal van szemben, erre nincs is szükség. Az előképzettség azonban, fájdalom! nagyon hiányosnak mutatkozik sok esetben; a nevelés és jellemképzés szempontjából pedig — mert ez az egyetemen nem keresendő, hanem csak bizonyos irányokban kiegészítendő — a hiányokon, azt hiszem, lényegesen nem változtathatunk, akár 30—40, akár 80—100 legyen a hallgatók száma. Itt egészen más tényezőknek kell közreműködni, hogy e viszonyok javuljanak. Annyit tapasztalásból mondhatok, miután már két évtizedet az egyetemen töltöttem, hogy ezelőtt kisebb tantermekben, szűkebb helyen lévén, a túltömöttség viszonylag nagyobb volt, mint ez idő szerint, legalább saját szakmámban. Azelőtt fele a hallgatóknak physikailag nem fértbe, hanem a lépcsőkön és folyosókon állott; most a túltömöttség, a tantermek terjedelmét tekintve, a hallgatóságnak csupán egy kis töredékére áll, mely talán kényelmesen be nem férne a termekbe. Azonban ha azt veszem, hogy hányadrésze volt szorgalmas akkor, midőn kisebb, nyomorult helyiségekben hallgattak, az előbbinek kellene elsőséget adnom, mert jelenleg a hallgatók egy jelentékeny részétől több buzgóságot és szorgalmat lehetne elvárni. S én ezt, a mire kétségtelenül számos factor foly be, nem egyes tantárgyak hallgatósága, hanem az egész egyetem hallgatósága nagymérvű felszaporodásának és legalább részben túlterheltetésének is tulaj donitom. Ha tehát egy harmadik egyetem létesíttetnék, csak bizonyos föltételek mellett remélhető, hogy annak e szempontból is jelentékeny befolyása lenne. Ezeknél fogva én a fegyelmi és túltömöttségi kérdést nem a főkérdésnek tartom a harmadik egyetem felálli. tásánál; hanem elsősorban egy új tudományos centrum keletkezését, a mi kétségkívül összes tudományos életünkre, valamint az egy etemi tanulás és tanításra nézve rövid idővel nagy és jótékony befolyást gyakorolna; másodszor pedig azt — és e tekintetben csatlakozom Eötvös b. tagtársam nézetéhez — hogy az által ismét új talajt létesítünk bizonyos számú tudományos erők számára, kik a tudománynyal szigorúan foglalkoznak és pedig a tudománynak oly szakaival is, melyek a practikus életben kevéssé közvetlen alkalmazásúak. Ennek én oly jelentőséget tulajdonítok culturéletünkre nézve, a mely, azt hiszem, semmiféle más tényező által nem pótolható. De magára a fennálló egyetemek működésére s különösen a tanszabadság és a verseny fejlődésére nézve is a legnagyobb fontosságot tulajdonítom egy új egyetem felállításának, a mennyiben a kölcsönös hatás, ha nem is rögtön és nem is épen abban nyilvánulna, hogy azonnal elvonná innen a hallgatók felét vagy harmadát, hanem abban, hogy új tudományos centrum keletkezvén, új felfogások állanak elő, az egészséges verseny a tudományos cselekvés terén fejlődnék ki és igy magára a tanításra is legüdvösebb visszahatása nem maradhatna el. A mondottak szerint részemről szükségesnek tartom a harmadik egyetem létesitését és pedig főképen azért, mert olyan tudományszakokra nézve, a melyeknek terén nálunk aránylag még kevesen munkálkodnak, tehát nem a jog- és államtudományi szakra, hanem főleg a természettudományi, bölcsészeti és orvosi szakokra nézve nem lehet 'kilátásunk, hogy új tanerők, jelesen az egyetemi