Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

232 865. szám; tendő az ügyvédséghez a doctoratus, s így tekintettel a jogakadémiák (új alapokon) fennállhatására, megtartatnék azokon a négy évi cursus és megszüntetnék az ügyvédségre nézve a tudori diploma kelléke. Ez által az egyetem és egyetemi tanár is töTbb kellemetlenségtől, a lélekölő s minden tudó mányos munkálkodást bénító örökös vizsgatartás terheitől megóva maradna; a szigorlat pedig ismét előbbi szorosabb tudományi jellegét nyerné vissza. Ha ezen megszüntetése a doctori diploma kellékének az ügyvédségre nézve kimondatnék, akkor a doctoratus csak azokra volna kötelező, a kik magasabb tudomá^os pályára kivannak lépni és a közönséges nagy tömegtől, mely csak szakiskolákon megy keresztül, meg akarnák magukat külömböztetni. De hogy ezen jogakadémiai tanítás ne legyen nagyon is gépies és megóvassék azon veszedelemtől, mely a vidéki intézeteknél mindig előfordulhat, hogy t. i. a tanítás és tanulás ellaposodhatik: óhajtandó lenne, hogy az a fentartandó jogakadémia egy philosophiai és históriai cursussal kiegészíttetnék. Ezen az alapon talán a jövő fejlődésnek meg volna adva a lehetőség annak eldöntésére is, hogy melyike a különböző, egyetemért esengő városoknak az, melyben a már ezen két facultás jellegével biró intézet alapjára egy teljes egyetem állittassék. Ez az én alázatos véleményem. (Élénk tetszés.) Hermán Ottó: Kínos helyzetbe jutottam az imént hallott beszéd után, mert én ezen értekezletnek nagy súlyt tulajdonitok a harmadik egyetem kérdésében, még ha negatív eredménye lesz is. Sokban egyetértek az előttem szólottál. . . Elnök: Bocsánat, hogy félbeszakítom a bizottsági tag urat, de az értekezlet a nyilatkozatokat tárgyalás alá nem veheti és egyéni nézeteket discutiálni nem lehet feladata az albizottság tagjainak. Hermán Ottó: Nem akarok egyéni nézeteket kifejteni, hanem bizonyos elvi kérdések eldöntésére törekszem, melyek az előadottakkal szoros kapcsolatban vannak. Minthogy a harmadik egyetem felállítását elvben óhajtandónak méltóztatott jelezni, constatálni kívánom, hogy az egész kormányzat azt az elvet követi, hogy culturalis intézményeink azon czélból, hogy a társadalom megmagyarosítására hassanak, oly vidékekre tétessenek, melyeknek népe idegen ajkú. Én ezt az elvet nem tartom elfogadhatónak, hanem azt tartom jobbnak, hogy magas culturalis intézményeink első sorban ott emelendők, a hol a magyarság stírÜ tömegben együtt lakik. Dr. Kailtz Gyula : Én oly általánosságban tartottam felszólalásom ezen részét, hogy azt e megjegyzés alapjául venni nem lehet. Körösi Sándor: Tisztelt bizottság! Az eddig tett kimerítő és alapos nyilatkozatok után azon kedvező helyzetben vagyok, hogy a hozzánk intézett kérdésekre röviden nyilatkozhatom. Különönösen Kautz Gyula ur nyilatkozata után — kinek nézetével az én nézetem ha nem ugyanazonos is, de azzal sokban megegyez — talán csak eltérő véleményem indokolására kell észrevételeimet elmondanom. A hozzánk intézett kérdések sorrendjét követve felelni óhajtok először is a budapesti egyetem egyes karaiban észlelt túltömöttség kérdésére s elmondani óhajtom nézeteimet azon módokra nézve, melyek szerint e túltömöttségen segíteni lehetne. Hogy a budapesti egyetem egyes karainál túltömöttség létezik: e ténykörülményt a velünk közlött hivatalos kimutatások meggyőzőleg igazolják. Az eddigi felszólalók azonban e túltömöttséget csak a jog- és államtudományi karnál észlelték. Részemről a kezünk közt levő adatokból arról győződtem meg, hogy a túltömöttség az orvosi és bölcsészet-természettudományi karnál még nagyobb mérvben jelentkezik, mint a jogés államtudományi karnál. Kautz Gyula ur már megjegyezte, hogy a túltömöttség relatív fogalom. Ez igaz. Egyik embernek bő lehet az, mi a másiknak szűk. Egyik ember túltömöttséget lát ott, hol a másik szerint elengendő üres tér létezik. A fenforgó esetben is eltérők lehetnek a nézetek; de én részemről a budapesti egyetemen mind a jog- és államtudományi, mind az orvosés 'természettudományi karoknál túltömöttséget látok azzal a különbséggel, hogy e túltömöttséget ez utóbbi karnál károsabb hatásúnak vélem, mert az úgynevezett demonstratív előadásokkal járó