Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.
Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében
865. szám. 211 létesítésére nézve fogunk részint szakértőkből, részint az érdekelt vagyis már ajánlatot tett városok kiküldöttjeiből álló enquéte-el tárgyalásokat kezdeni, alkalmat nyújtván ez által úgy az egyes városok mellett szóló szempontoknak s azok által felajánlott megvalósitási eszközöknek feltüntetésére, mint azoknak szakértői szempontból való bírálatára és összemérésére. Ezen programm szerinti eljárás befejezése Után véltünk csak azon helyzetbe jöbetni, hogy a t. képviselőháznak a harmadik egyetem létesítése kérdésében kiválólag közművelődési érdekeink szempontjából szakszerű concrét véleményt adjunk. Ezen programmunk első részét haladéktalanul meg is valósítottuk. 1883. évi május hó 7-ére és az azt követő napokra huszonnégy, a felsőbb oktatás ügyével gyakorlatilag és irodalmilag különböző helyeken és körökben foglalkozó hírnevesebb szakférfiút hívtunk meg nyilatkozás végett, kik közül huszonkettő megjelenvén élőszóval, egy beküldött levélben fejezte ki véleményét, egy pedig nyilatkozási jogával élni nem kivánt. Ezen enquétenek — melynek meghallgatására albizottságot küldtünk ki, — rendelkezésére bocsátottuk a budapesti és kolozsvári egyetemek, úgyszintén az összes hazai jogakadémiák utóbbi 5 év alatti népességének és működésének adatait, és a következő kérdőpontokat tűztük véleményadás végett eléje: 1. Szükséges-e, hogy a budapesti egyetemnek különösen egyes karaiban és szakaiban észlelhető túltömöttség megszüntetésére valamely intézkedés történjék? és ha igen: 2. mily intézkedés tétessék ? nevezetesen: o) eszközölhetŐ-e a baj orvoslása a fennálló egyetemek kibővítése által, s megfelelne-e ezen intézkedés az ország általános közművelődési érdekeinek? b) eszközölhető-e az orvoslás legalább részben a jogakadémiáknak valamely, a jog- és államtudományi szakoktatás reformjával kapcsolatos átalakítása által? c) avagy szükséges-e egy harmadik egyetem létesítése? és ugyan: teljes egyetem állítandó-e fel és mily szervezettel? vagy esetleg elhagyható-e valamely kar vagy valamely szakok és ugyan mely kar s mely szakok? 3. Egy harmadik egyetem felállítása esetében történjék-e és minemű intézkedés a jogakadémiák tekintetében ? Az igy végbement szakértői tanácskozmány összes tárgyalásairól gyorsírói följegyzések alapján teljesen kimerítő naplót készittettünk, melyet a ház t. elnöksége javaslatunk folytán a ház tagjainak megfelelő számú példányokban kinyomatott, s melyet szintén mellékelünk. Az enquéte által felszínre hozott és e naplóba foglalt anyag alapúivételével kiküldött albizottságunk jelentést és javaslatot terjesztett elénk, melynek elfogadásával mi f. évi február hó 8-án tartott ülésünkben megállapodásképen kimondtuk, hogy: 1. A budapesti egyetem jogi karán és a bölcsészeti kar demonstratív szakaiban túltömöttség van, ennek megszüntetése részben a fennálló intézmények keretében is eszközölhető, de egy új egyetem fölállítása is levezető hatással lesz reá. 2. Nem csak ez okból, hanem az ország általános kulturális érdekei tekintetéből szükséges egy harmadik egyetem létesítése, mely jog- és államtudományi, bölcsészeti, természettudományi és orvostaui karokból szervezendő; a theologiai kar kérdése egyelőre függőben tartandó. 3. A jogakadémiák jelenlegi helyzetükben változatlanul meg nem hagyhatók. Ennek alapján már most, eredeti eljárási tervünkhöz képest feladatunk lett volna a kivitel s 27*
