Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.
Irományszámok - 1881-862. A pénzügyi bizottság jelentése, „az 1881:LII. t.-cz. végrehajtása folyamán keletkezett viszonyok rendezéséről” szóló törvényjavaslatról
862 szám. 197 S a pénzügyi bizottság előtt kiválóan fontosnak tűnik fel még azon pénzügyi szempont is, hogy a tiszai kölcsön már kimerittetett, holott e kölcsönnel szemben még igen nagymérvű jogos igények maradtak kielégítetlenül, melyeknek kielégítéséről előbb-utóbb gondoskodni kell, s igy nem jelentéktelen előny az államra nézve, ha a tiszai kölcsönből adott előlegek egy jelentékeny része a törvényjavaslatban czélzott s az érdekeltség által felveendő kölcsönügylet segélyével az állam újabb megterbeltetése nélkül megtérül, s az állam az igy visszakapott összegeket a tiszai kölcsön czéljainak megfelelő további elutasithatatlan igényeknek kielégítésére fordíthatja, a nélkül, hogy e czélból újabb kölcsönhöz volna kénytelen folyamodni. A mi viszont a törvényjavaslat 1. §-ában részletezett ár téri érdekeltség által e javaslat értelmében elvállalandó kötelezettséget illeti: a pénzügyi bizottság kötelességének ismerte az ügyet az érdekeltségnek szempontjából és érdekében is megbírálni, s azon meggyőződésre jutott, hogy az érdekeltség által felveendő kölcsön, ugy a mint az a törvényjavaslatban korlátozva van, drágának nem mondható, s hogy mig egyrészt az 5, §-ban részletezett kedvezmények mellett az nem terhelendi túl az érdekeltség anyagi erejét; másrészt az eddigi kötelezettségek és a f. évben még végrehajtandó munkálatok költségeinek fedezésére, valamint a társulat tartozásainak kifizetésére elegendő lesz. Az állam által e törvényjavaslatban kilátásba helyezett kedvezményeket és elengedéseket illetőleg kötelességének tartotta a bizottság számszerűleg is részletezett felvilágosítást szerezni az elengedett összegről s az eléje terjesztett adatok alapján jelentheti a t. háznak, hogy az 5. §-ban érintett kamatelengedés mintegy 650,000 fítot képvisel, — s hogy a bökény-mindszenti társulatnak 217,000 frtot tevő s elengedendő tartozásának elengedését az teszi méltányossá és igazolttá, hogy ezen kis társulat különben is nagyon meg van terhelve s a társulat ártere e tartozás megtéritését egyébkéíit sem bírná el, ugy hogy ha a jelen törvényjavaslat ez irányban nem intézkednék, ezen tartozás tekintetében külön törvényhozási intézkedés válnék szükségessé. Tekintve azon fontos czélokat, melyek e törvényjavaslat létesítése által eléretnek; s tekintettel arra, hogy az illető védművek kiépítése által az árterület katasteri jövedelme emelkedett s igy az állam adó-alapja is növekedett; a pénzügyi bizottság az állam által nyújtott ezen kedvezményeket nem tartja túlságosaknak s nem véli megtagadhatóknak. Mindezeknél fogva a pénzügyi bizottság a közlekedésügyi bizottsággal egyetértőleg általánosságban elfogadtatni ajánlja a törvényjavaslatot, annál inkább, minthogy az a kormány és az érdekeltek között hosszabb idő óta folytatott tárgyalásoknak s ezek alapján elért közös megállapodásnak eredménye. A törvényjavaslat szövegének részleteiben a két bizottság által tett változtatásokat az ezen jelentésünkhöz csatolt új szövegezés tünteti elő s a módosítások lényegesebbjeit a közlekedésügyi bizottság jelente'se indokolja. Végül arra kéri a bizottság a t. házat, hogy ezen törvényjavaslattal kapcsolatosan a közmunka- és közlekedésügyi ministernek f. é. márczius 23-án beadott s 539. sz. a. kiosztott jelentését, s illetőleg a közlekedésügyi és a pénzügyi bizottságoknak erre vonatkozó jelentéseit (558. sz.) is elintézni méltóztassék. Kelt Budapesten, a pénzügyi bizottságnak 1884. évi május hó 7-én tartott üléséből. Ordódy Pál s. k., RaJeovszky István s. h, a pénmgyi bizottság elnöke. a -pénzügyi bizottság előadója.
