Képviselőházi irományok, 1881. XX. kötet • 763-819. sz.

Irományszámok - 1881-814. A pénzügyi bizottság jelentése, „a budapesti nagykörut létesitésére 1.716,793 frt 14 kr. folyóvá tételéről, az 1871:XLVII. törvényczikk némely intézkedésének módositásáról és a Budapest főváros dunajobbparti területének egyes részein emelendő épitmények adómentességéről” szóló törvényjavaslat tárgyában

354 814. szám. is nagyon értékes anyagi hozzájárulást ajánlott fel,a mennyiben: a) lemondott a Duna-szabályozás által nyert telkeknek őt illető részéről, melynek becsértéke 825,140 frt; V) átveszi a sugárút és nagy-körútnak a jövőbeni fentartását, mely kötelezettségnek tőkeértéke körülbelül 1 millió forintnak felel meg és c) a nagy-köruton a főgyűjtőn kivül elkészitteti a mellékcsatornákat, lefekteti a légszesz- és vízvezetéki csöveket, elvállalja a fasorok ültetését stb. Különösen kiemelendőnek tartja azonban a bizottság, hogy a kormány által beterjesztett javaslat, mig egyrészt a nagy-körut éveken át függő kérdését megoldja, s a főváros fejlődésére oly nagy fontosságú nagy-körut tényleges kinyitását lehetővé teszi, aránylag nem nagy pénzáldozatot igényel. A kisajátítási járulékoknak igazságosabb alapon leendő felosztása, valamint az engedélyezett rendkívüli adókedvezménynek 36 láb magas épületekre leendő kiterjesztése, — a nagy-körut mentén fekvő telkek illetőleg azok tulajdonosai érdekében történnek s kétségtelenül nagy hatással lesznek a gyorsabb kiépítésre. A főváros jobbparti területének némely részére engedélyeztetni javasolt adókedvezmény bővebb indokolásra nem szorul; egy tekintet a szembes két Dunapartra, vagy a várnak ódon házsoraira eléggé bizonyítják annak jogosultságát. Mig a balparton az ipar és kereskedés, a jelen század leghatalmasabb tényezői, egyszersmind forrását képezik a haladásnak s biztos jövedelmezőséget ígérnek az emelendő épületeknek, addig a jobbparton, hol ezen tényezők nem léteznek, a jövedelmezőség sokkal csekélyebb, az építkezés pedig, különösen a várban sokkal drágább, kizárólag csakis ily adókedvezmény nyújtása által lehet az építési kedvet felébreszteni. Pedig kétségtelen, hogy a főváros fejlődésének harmóniája is megkívánja, hogy a jobbparti részek jelen helyzetökből kiemeltessenek s a haladás mezejére tereitessenek. Ezek után s hivatkozva a legkisebb részletekre kiterjedő bő, és alapos indokolásra, melylyel a törvényjavaslat a kormány által be lett mutatva, a pénzügyi bizottság azt, mint a főváros jövő fejlődésének egyik alapzatát, örömmel ajánlja általánosságban elfogadásra. Áttérve a részletekre, a czímet a bizottság rövidség okáért a következőképpen javasolja megállapittatni: „A budapesti nagy-körut létesítéséről és a Budapest főváros dunajobbparti területének egyes részein emelendő épületek adómentességéről". Az 1. §. utolsó két sorában e szavak helyett: „és bárány-utczai kiágazásának" stylaris szempontbóljavasolja ezen szavak tételét: „és annak bárány-utczai kiágazása". A 2. §. második bekezdésének utolsó sorában e szavak helyett: „lesz beszerzendő", mint helyesebbet javasolja e szavak tételét: „szerezhető be". A 3. §. első bekezdése első sorában e szavak után: „körút és" beszúrandó ezen szó: „annak". — Továbbá a harmadik bekezdés megtoldandó ezen szavakkal: „ugyan, de köteles egyidejűleg a tartozás erejéig a zálogjog bekebelezése iránt intézkedni". A 4. §. 2-ik sorában ezen szó után: „ingatlant" még a következő szavak szurandók be: „az esedékesség napjától bekebelezés nélkül is 2 éven át". A 6. §. harmadik sorában e helyett: „48 láb (15'17 méter)" teendő volna: „15* 17 méter (48 láb)". A 7. §. első pontjának 2-ik sorában e szavak után: „bíró telkeken" be volna szúrandó: „és a rakpartra nyiló tereken". A 9. §. első bekezdéséhez hozzá volna toldandó : „az emiitett szakaszokban kijelölt helyeken", továbbá a b) pontban a nyomtatási hibából származó 6. és 7. §-ra való hivatkozás ki lesz javítandó a „7. és 8. §"-ra való hivatkozásra. Kelt Budapesten, 1884. évi ápril hó 3-áu. Ordódy Pál s. k., I>r. Orsxágh Sándor* *. &., a pénzügyi bizottság elntíkt. i, int a pénzügyi bizottság előadója.