Képviselőházi irományok, 1881. XX. kötet • 763-819. sz.
Irományszámok - 1881-807. Törvényjavaslat, a budapesti nagykörut létesitésére 1.716,793 frt 14 kr. folyóvá tételéről, az 1871:XLII. törvényczikk némely intézkedésének módositásáról és a Budapest főváros dunajobbparti területének egyes részein emelendő épitmények adómentességéről
310 807. szám. Az osztrák-magyar államvaspálya-társulattal az elébb érintett szabályozás iránt kötött egyezményből származó kötelezettségek megtarthatása végett az 1878: XII. t.-czikkel megengedtetett, hogy e czélból a fővárosi közmunkák tanácsának az államkincstárból 197,826 forintnyi előleg szolgáltathassák ki; az egyes telektulajdonosoktól megvenni kellett telkek kisajátítási árának fedezhetése végett pedig a kormány az 1871 : XLH. t.-cz. által teremtett helyzet kényszere alatt addig is, mig a nagykörút ügyének megoldása iránt javaslat vala tehető, a lefolyt évtized folyamában időről-időre megfelelő előlegeket nyújtott a fővárosi közmunkák tanácsának, melyek összesen véve 304,550 frtnyi összegre rúgnak; ugy hogy a különféle állami előlegeknek teljes összege, melyek eddig részint törvények alapján, részint a kormány felelősségére a nagykörút czéljaira az államkincstárból folyóvá tétettek, 1.902,376 frtot tesz. Ezen felül néhány százezer frtot a közmunkák tanácsa egyéb jövedelmi forrásaiból is költött a vállalatra, ugy hogy a nagykörútra befektetett összegek a 2.200,000 frtot meghaladják. Tényleg mégis a nagykörút ma is még oly kezdetleges állapotban van, hogy egy-két számba nem vehető rövid szakaszrészt kivéve, az útvonal megnyitva még sehol sincsen s nem is nyitható meg, mert a kisajátítások eddig a kínálkozott alkalom vagy felmerült szükséghez képest szórványosan eszközöltetvén, az útvonal megnyitásához szükséges terület összefüggő folytonosságban az ut egyik szakaszában sem áll a közmunkák tanácsa rendelkezésére. E mellett azon feltűnőnek látszható jelenséggel is találkozunk, hogy daczára az 1871: XLII. t.-cz. által nyújtott adózási kedvezménynek, a nagykörút egész hosszú vonalán, kivévén egy-két oly pontot, hol a nagykörút más élénkebb forgalmú utczát átszel, az 1871: XLII. törvény megalkotása óta lefolyt hosszú idő alatt majdnem egyetlenegy ház sem épült. Habár az 1873. évi nagy gazdasági válság bizonyára a nagykörút ügyének fejlődését is hosszabb időre megzsibbasztotta, az elébb emiitett jelenség egyedül ezen válság eredményének még sem tulajdonitható. Igazolja ezen állítást azon körülmény, hogy az építési kedves vállalkozásnak néhány év óta történt felébredése óta, a főváros más területein ismét élénk építkezési mozgalom tapasztalható s a sugárút az utolsó néhány év alatt mondhatni teljesen kiépült. Az építési hajlam hiányának oka a nagykörúton csak az lehet, hogy az útvonal nincsen megnyitva s az úttest nincsen elkészítve, mert valóban senkinek sincsen kedve olyan helyen építeni, hol sem járda és kocsiút, sem vízvezeték, sem csatorna és világítás nincsen s melyhez jóformán alig lehet hozzájutni. Hogy tehát az 1871: XLII. törvény szándéklatának beláthatlan hosszú idő leforgása előtt eleget lehessen tenni, mely bizonyára nem lehetett azon negativ czélra irányozva, hogy a nagykörút vonala csupán épen tartassák, hanem kétségtelenül az volt: hogy a nagykörút mielébb megnyittassák és házakkal be is építtessék: — oly irányban kell intézkedni, hogy a nagykörút egyes szakaszaiban mielébb tényleg megnyitható s az úttest is elkészíthető legyen. Eddig azon kivül, hogy a befektetett összegek gyümölcsözés nélkül hevertek egy bevégzetlenül hagyott vállalatban, a nagykörút megnyitásának halasztásából nagyobb hátrányok nem keletkeztek; ujabban azonban a fővárosnak nagy mérvben megnövekedett személyes teherforgalma, kivált az indóházaknak, gyár- és ipartelepeknek és árúraktáraknak a város északi és délkeleti részén történt kétfelé csoportosítása következtében, nagyon kezdi már nélkülözni a tág és kényelmes közlekedési ut hiányát a külső városrészeket északról délfelé keresztülszelő s egyszersmind a külvárosokat egymással kapcsolatba hozó irányban; miután ezen forgalmat a létező keskeny, egymásnak meg nem felelő és sok helyütt nem is a kivánt irányban vezető külvárosi utczák czélszerűen és időtrabió fennakadások nélkül nem képesek többé közvetíteni.
