Képviselőházi irományok, 1881. XX. kötet • 763-819. sz.

Irományszámok - 1881-804. A m. kir. közmunka és közlekedési ministernek jelentése, az 1881:LII. t.-cz. alapján tett intézkedésekről, a már végrehajtott és még végrehajtandó munkálatokról

290 804. szára. Hivatali elődöm a már létesített állapotot fentartani s azt a lehetőséghez képest megigazítani kívánván, a fentebb jelzett vegyes bizottsági tárgyalások alapján 1877. évi január hó 29-én 18,502. sz. a. kelt rendeletével akkép intézkedett, hogy az aradi körös-szabályozási, valamint a Nádor-malomcsatorna-társulat töltései megfelelő méretekkel kiépíttessenek; továbbá, hogy az Élőviz-csatorna jobboldalán, annak kezdőpontjától a Csohos-ér teljes elzárásával a gyulavarsándi úgynevezett Schweitzer-magaslatig egy töltés építtessék, ugyanazon magasságra és koronával, mint a Körös védtöltése; s végül, hogy az Élővíz-vezető-csatorna mindkét partján oly töltések építtessenek, hogy a régi Fehér-Kőrös mederbe befolyó vizek ki ne önthessenek. Továbbá 1879. évben intézkedett, hogy az aradmegyei belvizek, melyek addig a Nádor-malomcsatornába ömlöttek, attól olvonassanak és a Csohos-ér felett a Fehér-Kőrösbe vezettessenek s ennek következtében az Élőviz-csatornába csakis a Nádor-malomcsatorna őrlő vizei találjanak lefolyást. Bár az aradmegyei belvizeknek ily módoni rendezése végrehajtatott, mindazonáltal a tapasztalás azt igazolta, hogy a Nádor-malomcsatornán a fentebbiek szerint változott állapotok mellett lefolyó vizek is elegendők arra, miszerint Békés városát a huzamosabb ideig tartó körösi áradások alkalmával esetleg elpusztítsák. De, hogy az élövizvezető csatorna fentartása mellett Gyula, Csaba és Békés városokra nézve e veszély meg nem szűnik, azt leginkább igazolta az 1881. évi árviz alkalmával szerzett sajnos tapasztalat, a midőn ugyanis az aradmegyei körösszabályozási társulat töltései több helyen kiszakadtak s az ennek folytán kitört árviz az aradmegyei terület nagy esése miatt a Békés és Arad megye közt eddig természetes magaslatnak tartott választóvonalat meghaladván, az Élőviz-csatornába s az ottani békésmegyei területre tódult és ez által Békés, de főleg Gyula város oly helyzetbe jutott, hogy csakis a legkétségbeejtöbb védekezés mellett és rendkívüli pénzáldozatok árán volt a teljes elpusztulás veszélyétől megmenthető. Ezen sajnos tapasztalat folytán a szóban forgó vizszerkezet újabb tanulmányozás tárgyává tétetett, melynek eredménye az volt, hogy a jelzett égető bajok gyökeres orvoslást csak azon esetben nyerhetnek s Békés, Csaba, Gyula városok az elpusztulás veszélyétől legegyszerűbben és legbiztosabban azon esetben menekülnek meg, ha a Csohos-ér ismét nyílt csatornává alakittatik át s a Nádormalom-csatorna vize ismét azon át talál lefolyást; az Élővíz felső torkolata pedig teljesen elzáratik. A most jelzett, valamint azzal kapcsolatos munkákra vonatkozó terveket és költségvetés hivatali elődöm a gyulai kir. folyammérnöki hivatal által elkészíttette s a költségviselés, illetőleg hozzájárulás megállapítása végett Békés, Csaba és Gyula városok képviselőit tárgyalásra hivta össze. A hozzájárulási tárgyalás, miután a nevezett városok képviselői a költségek viselését magukra vállalni hajlandók nem voltak, eredményre nem vezetett ugyan, tekintve azonban, hogy ily nagy városok lételét — mint az említettek — továbbra is koczkára tenni nem lehetett, a kormány a tervezett munkák foganatosítására az intézkedéseket az 1881. évi LII. t.-cz. 4. §-a határozmányainak szem előtt tartásával megtette. A tervezetek elkészülte után a munkálatok kivitele iránt Békés megye főispánjának elnöklete alatt és az érdekeltek meghívásával 1882. évi szeptember hó 20-án nyilvános árlejtési tárgyalás tartatván, mint legolcsóbb ajánlattevővel Glaszner József, Mandel Pál és Mandel József társvállalkozókkal a szerződés megköttetett. A tervezett munkálatok már befejeztettek s azok költsége a kivitelről szerkesztett leszámolási terv szerint kerekszámban 272,000 frtra tehető, a mihez még hozzáadandó az ezen munkáknál elfoglalt területek és műtárgyak kisajátítására már eddig kifizetett 71,007 frt 22 kr. és birói letétbe helyezett 124,662 frt 33 kr. hasonló czélra még szükséges leend mintegy 6,000 frt, ugy hogy az egész művelet költsége mintegy 473,669 frt 55 krra fog rúgni.