Képviselőházi irományok, 1881. XX. kötet • 763-819. sz.

Irományszámok - 1881-763. Törvényjavaslat, a mostár-metkovicsi vasút épitéséről

6 763. száni. Szállítás, kaviesolás, a felépítmény lerakása 89,000 ftt. A felépítmény összköltsége 368,000 > 5. Épületek: Mostar állomás ........ 100,000 > Metkoviő állomás 40,000 > Buna állomás 17,000 > Kitérő G-radac és Pocitel között a szorosban 3,000 > Épületek összköltsége 160,000 * 6. Pályafelszerelés 40 km. á 1,000 frt 40,000 > 7. Üzleti elökiadások 40 km. á 500 frt . . . 20,000 > 8. Előre nem látható kiadások 40 km. á 1,050 frt ...... 42,000 » A tisztán építési kiadások összege 1,450,000 > Forgalmi eszközök 40 km. á 3,000 frt 120,000 > Összesen . . .*" 1.570,000 frt. Összes tőkeszükséglet: A pálya építése . 1.570,000 frt. Pénzbeszerzési költség 51,500 > Időközi kamatok ..... 78,500 > Összesen . . ~ 1.700,000 frt. A mi az előadott részletezés szerint 1.700,000 frttal előirányzott befektetési tőke beszerzését illeti, sajnos, Herczegovina még nincs azon helyzetben, hogy azt sajátjából fedezhesse, — s továbbá arra sem lehetne kilátás, hogy az álíambiztositási kérdésekkel összefüggő nehézségekkel szemben az építésre idegen t'-'ke vállalkozzék. E részben azon eljárás mutatkozik ajánlatosnak, mely az 1881. évi I. t.-cz. alapján a bosznavölgyi vasút zenicza-serajevói része kiépítési költségeinek fedezésénél követtetett, t. i. a közös aktíváknak kölcsönképen való igénybevételévei építeni ki a vasutat. A pénzbeszerzés ezen módja egyszerű, a mennyiben a monarchia két államáaak kincstárait sem külön meg nem terheli, sem pedig a közös aktivák állandó elidegenítését nem igényli, mert a tőke és kamatok a vasút üzleti jövedelmeinek fölöslegéből, esetleg Bosnia és Herczegovina jövedelmeiből, — a mennyiben ezek a tartományok közigazgatási czéljaira igénybe nem vétetnek, — visszatérítendők lesznek. Ezen módozat a Bosna-vasútnál a folyó évben már gyakorlatilag is érvényesült, a mennyiben a közös aktivák javára a vasút üzleti jövedelmeinek fölöslegéből égy törlesztési részlet már befizettetett. A magyar állam érdekei szempontjából a javasolt költségfedezeti módozat elfogadhatónak mutatkozik, — s habár az előirányzott befektetési tőke első pillanatra lúlmagasnak is látszik, — az alább felsoroltaknál fogva az ellen nem tehető kifogás. Az előirányzott építési költségek túlmagassága tekintetében itteni részről tett észrevételekre ugyanis a közös pénzügyminister az építést felette megdrágító terepviszonyok legyőzésének nehézségeire, továbbá az esetleges kedvezőtlen időjárásra s előre nem látható egyéb akadályokra utalva, — különösen felemlíti, hogy mivel a részletes tanulmányok szerint a vonalnak gabella-metkovic-i szakaszán a Narenta folyó kiöntései ellen nagyobb védművek állitandók elő, — továbbá a bunja-capljcsiai szakaszon nagyobb mérvű sziklarobbantások eszközlendők, — a Narenta mentén teljesen lakatlan vidéken végrehajtandó építkezésekhez alkalmazandó munkások számára pedig munkáslakok építendők, — az előirányzott befektetési tőkét leszállítani nem lehetséges ugyan, de a megállapított maximális összeg keretének betartása annál biztosabban kilátásba vehető, minthogy az előirányzat szerkesztésekor figyelmen kivül hagyatváu, az építésre szükséges