Képviselőházi irományok, 1881. XX. kötet • 763-819. sz.

Irományszámok - 1881-780. Törvényjavaslat, a szeszadóról, valamint sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együttes készitésének megadóztatásáról és a sajtolt élesztő után eső behozatali vám felemeléséről

780. szám. 115 és ha a vállalkozók oly mezőgazdák, kik a pálinkafőzéssel csak azért foglalkoznak, hogy marhaállományuk fentartására moslékot nyerjenek, azon üzletre nézve, mely szeptember, október, vagy november hónapok valamelyikében kezdődő 8 havi időszakon belül esik; 3. azon szeszfőzdékre nézve, melyek vállalkozói serfőzők, ha ezek csak saját termelésük hulladékait — a romlott sert kivéve — használják fel a szesztermelésre, tekintet nélkül a főzőkészülék minőségére. 24. §. Terményadd. I. Terményadó a szeszmérő-gép jelzései alapján: A termény mennyisége és annak meghatározott foktartalma szerint, szeszmérő-gép jelzései és a törvény IV. részében foglalt határozmányok alapján az adót a 20. §. I. c) betűje és annak III. pontja alatt megjelelt szeszfőzdék vállalkozói tartoznak fizetni. Ezen adóztatási mód szerint a többi szeszfőzdék vállalkozói is fizethetik az adót. II. Terményadó szeszmérő-góp alkalmazása nélkül. A termény mennyisége és foktartalma szerint, szeszmérő-gép alkalmazása nélkül, a pénzügyminister által, az 1878 : XX. t.-cz. XI. czikke értelmében megállapítandó feltételek és ellenőrzési rendszabályok mellett vaió adóztatás aiá a 20. §. IV. pontjában emiitett szeszfőzdék esnek. Ezen szeszfőzdék vállalkozói a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozást is választhatják. A választás azonban az üzletnek az illető szesztermelési idényben való megkezdése előtt legkésőbb 14 nappal a pénzügyigazgatóságnál írásban bejelentendő és az az egész termelési idényre kötelező marad. 2. RÉSZ. A beszervezésre szánt űrméret termelőképessége szerinti átaiányozásról. 25. §. Az átalányozás alapja. A beczefrézésre szánt űrméret termelőképessége szerinti átalányozásnál a napi termelőképesség megállapításának alapjául szolgálnak: 1. Feltétlenül: a) az erjesztő kádaknak, b) az élesztőosztó kádaknak (előerjesztő kádaknak), c) az élesztő kádaknak, d) az anyaélesztő edényeknek, e) az anyaélesztő hűtő bárkáknak, f) a czefretartályoknak és élesztővel vegyitett erjedő vagy erjedt czefre felvételére szánt czefreszivattyúnak (montejus), g) valamint egyáltalában mindazon edényeknek összes űrtartalma, melyek erjedő vagy élesztővel már vegyitett czefre befogadására, vagy, a főzőkészülék kivételével, erjedt czefre elhelyezésére szolgálnak. 2. Feltételesen: a 27. §-ban felsorolt edények űrtartalma és pedig az ezen §-ban foglalt határozmányokhoz képest egészben vagy részben. 3. Az 1. és 2. pont szerint mutatkozó űrtartalom minden hektoliterje után, a feldolgozandó anyagok neméhez képest, következő szesznyeredék hektoliter fokokban és pedig répánál 57*, lisztes anyagok és csicsókánál 6V«, czukorüledéknél és az ezzel egy sorba tartozó anyagoknál 7 fok. 15» v