Képviselőházi irományok, 1881. XX. kötet • 763-819. sz.

Irományszámok - 1881-780. Törvényjavaslat, a szeszadóról, valamint sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együttes készitésének megadóztatásáról és a sajtolt élesztő után eső behozatali vám felemeléséről

780. szám. 780. szám. Törvényjavaslat, a szeszadóról, valamint sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együttes készítésének megadóztatásáról és a sajtolt élesztő után eső behozatali vám felemeléséről. (A képviselőház által elfogadott szerkezet.) ELSŐ FEJEZET. Alapelvek. i. §. Az adó tárgya és kiszabása. Az égetett szeszes folyadék a termelés alkalmával minden hektoliter és szeszfok (hektoliterfok) után a meghatározott 100 fokú szeszmérő szerint tizenegy krajczárnyi fogyasztási adó alá esik. Ugyanazon adó fizetendő azon anyaeczet és eczetgyártás után is, mely nem égetett szeszes, hanem más folyadékból, például erjedt czefréből, lepárolás utján történik, és pedig azon szeszmennyiség után, melyet ezen folyadék adna, ha szeszfőzésre használtatnék. Ha égetett szeszes folyadék termelésénél, vagy az emiitett anyaeczet, illetőleg eczetgyártással együtt sajtolt élesztő (elárusitásra szánt élesztő) is készíttetik, a fenti adótételhez még 307,.-nyi pótlék fizetendő. 2. §. Adómentes pálinkafőzés. Azoknak, kik a szeszes folyadékokkal sem kicsinyben, sem nagyban nem kereskednek, megengedtetik, hogy öntermesztette anyagokból önmaguk és velők egy kenyéren levő háznépük vagy cselédeik részére évenkint (az évet szeptember 1-től augusztus végéig számítva,) legfeljebb 50 fokú (a százfokú szeszmérő szerint) pálinkát, 1 hektolitert meg nem haladó mennyiségben adómentesen főzhessenek. Ha lisztes anyagok fordíttatnak az adómentes pálinkafőzésre, arra 2 hektoliternél nagyobb űrtartalmú főzőüstöket használni nem szabad. ics