Képviselőházi irományok, 1881. XX. kötet • 763-819. sz.

Irományszámok - 1881-777. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a szerzői jogról” szóló törvényjavaslatnak ujabb tárgyalás végett a bizottsághoz utasitott némely szakaszaira, s az ezekre vonatkozó módositványok és inditványokra

102 777. szám. 29. §. „A szerzői jog bitorlása miatt megindított perekben a bíróság a szándékosság és gondatlanság, továbbá a kár és gazdagodás ténye és mennyisége felett a fenforgó körülmények alapján saját belátása szerint határoz". Ugyancsak a 19-ik §. utolsó bekezdésével összefüggő egyebekben már elfogadott 36-ik §-nak függőben tartott következő szavait „és az illetéktelen gazdagodás" a bizottság a 19-ik §. utolsó bekezdésének újabb szövegezésére való tekintettel fentartandónak indítványozza. Az 58-ik §-nak utolsó bekezdése helyett, — mely szintén a 19-ik §-nak utolsó bekezdésével való kapcsolatnál fogva lőn függőben tartva: a bizottság a most emiitett 19-ik §. utolsó bekezdése újabb szövegének megfelelő következő új bekezdés elfogadását hozza indítványba: „Ha az előadás eszközlőjét sem szándékosság sem gondatlanség nem terheli, büntetésnek helye nincsen; és az élőadás eszközlője az okozott kárért csak saját gazdagodása erejéig felelős". VI. A 62-ik §. 4-ik pontja Hoitsy Pál képviselő indítványára a bizottsághoz visszautasittatván: a bizottság ezen pont rendelkezését újabb megfontolás után is fentartandónak indítványozza, a lehető aggályok elmellőzése szempontjából azonban ezen pontot a 9-ik §. első pontjára vonatkozó részének megfelelően szerkesztett következő újabb szövegben ajánlja elfogadásra: „4. az egyes müvek utánképzésének csupán a szöveg értelmezése végett, a czél által indokolható korlátolt terjedelemben felvétele olyan munkába, mély lényegénél fogva önálló irói műnek tekintendő". VII. A 67-ik §. Hoitsy Pál képviselő indítványára a bizottsághoz visszautasittatván: habár a bizottság úgy találta, hogy e szakasznak szövegezése, különösen tekintettel a következő 68-ik §. azon rendelkezésére, mely a rajzoknak és ábráknak, a szöveg értelmezésére irói munkákba való felvételét megengedi, semmi alapos aggályra nem jogosít, mind a mellett e szakaszt a kérdéses rajzok és ábrák rendeltetési különbségét világosabban kiemelő következő szövegben ajánlja elfogadásra: 67. §. >A föld és térképekre, természettudományi, mértani, építészeti és műszaki rajzokra és ábrákra, a mennyiben azok rendéltetésőknél fogva képzőművészeti alkotásoknak nem tekinthetők, a jelen törvény 1—44. §§-ai; — ha pedig rendeltetésűknél fogva képzőművészeti alkotásoknak tekintendők, a jelen törvény 60 — 66. §§-ai megfélélöleg alkalmazandók <. Végre a törvényjavaslatnak a 3957. számú jegyzőkönyvi határozatnak megfelelően kiigazított példányát 7. alatt mellékelve bemutatni van szerencsénk; megjegyezve, hogy az 5., 50. és 51. §§-ban nyomdahibából előforduló >jogosított* szó jogosulttal cseréltetett fel. Budapesten, 1884. évi márczius hó 5-én. Apáthy István s. k„ Teleszhy István s. k., az igazságügyi bizottság dnöke. az igazságügyi bizottság előadója.