Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.
Irományszámok - 1881-718. Törvényjavaslat, a szeszadóról szóló 1878. évi XXIV. törvényczikk módositásáról, valamint sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együttes készitésének megadóztatásáról és a sajtolt élesztő után eső behozatali vám felemeléséről
718. szám. 61 A 22. §. azon szeszfőzdéket határozza meg, melyek a főzőkészülék termelőképessége ezerinti átalányozás alá esnek, és e tekintetben a jelenleg fennálló törvény vonatkozó határozmányára nézve csak annyiban tesz változtatást, a mennyiben a szeszfőzdék egyik csoportjába (20. §. II. pontja) a csicsókát feldolgozó szeszfőzdék is felvétettek, melyek iránt az eddigi törvény külön nem intézkedett s hogy a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás alá <ső szeszfőzdék közül azoknak, melyek lisztes anyagokat, csicsókát, répát vagy czukorüledéket dolgoznak fel (20. §. II. pont), a beczefrézésre szánt űrméret szerinti átalányozás utján való üdózás is megengedtetett; még pedig az ellenőrzés szempontjából követelt azon feltétel alatt, hogy ezen adóztatási mód választása az illető egész termelési idényre kiterjedőleg kötelező. A 23. §. azon szeszfőzdéket határozza meg, melyekre nézve az egyezkedésnek, illetőleg megváltás útján való adóztatásnak van helye. Ezen §.1. és 3. pontjai megfelelnek az e részben eddig fennállott törvényes intézkedéseknek, azon könnyítéssel, hogy nem csak egy, hanem két oly főzőkészülék is hasznáitathatik a szeszfőzésre, melyek üstjeinek űrtartalma együttvéve 4 hektolitert meg nem halad. A 2. pont ellenben ezen adóztatási módot a mezőgazdaság és állattenyésztés érdekében lisztes anyagok feldolgozására is kiterjeszti azon esetre, ha a szeszfőző mezőgazda, ki a pálinkafőzéssel csak azért foglalkozik, hogy marhaállományának fentartására moslékot nyerjen és egyúttal meghatározza az illető szeszfőzde mezőgazdasági jellegének megállapítása iránti feltételeket. A 24. §. azon szeszfőzdéket jeleli meg, melyek a terményadó mindkét módozata alá esnek, illetőleg azokat, melyekre nézve a termény mennyisége és annak meghatározott átlagos foktartalma szerint, szeszmérőgép jelzései alapján való adóztatás módja kötelezőleg léptettetik életbe; valamint azon szeszfőzdéket is, melyekre nézve a termény mennyisége és foktartalma szerint, szeszmérőgép alkalmazása nélkül való adóztatás módja facultative hozatik be. Minthogy a terményadónak ezen mindkét módja elvi tekintetben már fentebb nyert indokolást, és azon alkalommal az ebbeli adóztatási módok alá eső szeszfőzdék is felsoroltattak, ezen §-ra nézve még csak azt tartom megjegyzendőnek, miszerint annak azon intézkedése, hogy a szeszmérőgép jelzései alapján azon szeszfőzdék is fizethetik az adót, melyekre nézve a,termény megadóztatásának ezen módja nem kötelező, s hogy azon szeszfőzdék, melyek részére a terményadó, szeszmérőgép alkalmazása nélkül, hozatik be, a főzőkészülék termelő képessége szerint való átalányozást is, — az illető termelési idény egész tartamára, — választhatják, azon czélzatom kifolyása, hogy az egyes szeszfőzdék, a mennyire azt a kincstár és a szeszipar érdekei megengedik, az adóztatási módot maguk választhassák. A 25. §. a beczefrézésre szánt űrméret szerint való átalányozás alapját, az e részben eddig fennállott törvényes intézkedés értelmében szabályozza; egyszersmind azonban ;az erjürtér minden hektoliterje után naponként megadóztatandó hektoliterfokok számát, répa és lisztes anyagok feldolgozásánál külön l x / 2 fokkal, czukorüledéknél pedig 1 fokkal felemelt mértékben, répa után 5V«, — lisztes anyagok után 6 l A — és czukorüledék után 7 fokban állapítja meg. A megadóztatandó szesznyeredéki fokoknak ekként, a répa után 37"5°/°-al, — a lisztes anyagok után 30%-a], czukorüledék után pedig 16'667o-al történt felemelése, arra való tekintettel, hogy az ezen adóztatási mód mellett tényleg fizetett adó sokkal csekélyebb, mint a mennyi a valósággal termelt szesz után esnék, s hogy ennélfogva a kivitt szesz után is több adó téríttetik vissza, mint a mennyi b fi/etve lett, — az adótétel érvényesítése és az adóteher megfelelő arányosítása czéljából vált szükséségessé s tökéletesen megfelel az illető szeszfőzdék termelési viszonyainak. ' A 26. §. a mezőgazdasági szeszfőzdéket az abban felsorolt feltételek teljesítése esetében, a 25. §.-ban megállapított szesznyeredékre nézve, a már fentebb részletesen előadottakhoz képest 10, 20 és 25% elengedésben részesiti, és ez által eleget tesz mezőgazdaságunk azon követelményének, hogy a gazdasági szeszfőzdéknek az iparszerűekkel való versenyképessége előmozdit9*
