Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.

Irományszámok - 1881-712. Törvényjavaslat a munkács-beszkidi vasut kiépitéséről

712. szám. 33 Az ez utóbbi .vonalrészen eredetileg tervezett 20%o emelkedést kénytelen voltam elejteni, minthogy az több mint 2 millió forinttal magasabb költséget igényelt volna. Legkisebb kanyarulati átmérő 275 méter, melynek megállapításánál tekintettel voltam arra, hogy a szabványszerű mozdonyok e vonalon használhatók legyenek. Négy alagút lesz létesítendő és pedig az első 345, a második 95, a harmadik 69 s a negyedik vagyis a határszéli alagútból Magyarország területére eső rész 1010 méter hosszban. Ez utóbbi alagútnak osztrák területre eső része 760 méter. A határszéli alagút tengelye és a csatlakozási pont magassága az osztrák kormánynyal már véglegesen megállapittatott. A létesítendő hat viadukt hossza 380 méter. Az összköltségek a legalaposabb számitások alapján 10.400,000 írttal, vagyis kilométerenkint mintegy 151,600 frttal lettek előirányozva. Összehasonlításul szolgáljon, hogy a Károlyváros—fiumei vasút az időközi kamatok nélkül, de az 1880-ik év végéig felmerült beruházásokkal együtt kilométerenként mintegy 152,000 frtba, a Salgótarján-rutkai vonal pedig ugyanily számítás mellett mintegy 115,000 frtba került, holott ezeknél az egyes pontokon leküzdendő volt építési nehézségekkel sokkal nagyobb vonalhosszak állanak szemben. Az említett költségekből 1884-re a kormány csak 2.000,000 frt hitelt kér, mely javaslatnál a kormány tekintettel volt egyfelől arra, hogy az ezen évi költségelőirányzat vasúti beruházásokkal túlságosan meg ne terheltessék, másfelől arra, hogy a fentebbi összeg a munkálatok erélyes meginditására valószínűleg elégséges leend. Három évi építési időt véve alapul, a költségek nagyobb része e szerint az 1885. és 1886. évekre fog megosztatni, sőt eshetoleg a költségek egy része 1887-re lesz átutalható. A mi a pálya várható jövedelmezőségét illeti: ha a munkács-beszkidi vasút csak mint külön számadású pályatest vétetik tekintetbe, akkor a kormány — utalva bár a várható forgalom tekintetében fentebb előadottakra — több eredményt nem helyezhetne kilátásba, minthogy a bevételek az üzleti kiadásokat valószínűleg már az első időben is fedezni fogják. Figyelembe veendő azonban a csatlakozó garantirozott és állami vasutvonalak bevételi többlete is, mely vonalakat a várható forgalom Munkácstól Budapestig 352, Bruckig 558, Fiúméig 701 és esetleg Zimonyig 702 kilométernyi jelentékeny hosszakban meg fog futni. Ezek után van szerencsém a törvényjavaslat elfogadását a t. képviselőháznak tisztelettel ajánlani. Budapesten, 1884. évi január hó 15-én. Báró Kemény Gábor s. k., m. kir. közmunka- és közlekedési mmister. Gróf Szapáry Gyula «. k., m. kir. pénzügyminister. KÉPVH. IROMÁNY. 1881—84. XIX. KÖTET. 5