Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.

Irományszámok - 1881-752. A pénzügyi bizottság jelentése, „a szeszadóról szóló 1878. évi XXIV. törvényczikk módositásáról, valamint sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együttes készitésének megadóztatásáról és a sajtolt élesztő után eső behozatali vám felemeléséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

752. szám. 329 2. Gabonát vagy kukoriczát feldolgozó szeszfőzdékben az áztató edények, ha azok az erjesztő kádakkal vagy a főző-készülékkel csatornák vagy csövek által közvetlen összeköttetésben állanak, vagy gőzvezetékkel birnak. 3. A keverőkádak, (czukorképző-kádak) czukorüledéket és ezzel egy sorba tartozó anyagokat olvasztó kádak, és a répát áztató edények, ha ezen edények összes űrtartalma sajtolt élesztőt készítő gyárakban a feltétlenül adóköteles edények összes űrtartalmának (25. §. 1. sz.) 80°./o-át, lisztes anyagokat vagy czukor-üledéket, vagy ezzel egy sorba tartozó anyagokat feldolgozó gyárakban az épen emiitett összes űrtartalom 90°/«-át, és répát feldogozó gyárakban ugyanazon űrtartalom 1007o-át meghaladja. 4. A hűtő-bárkák, ha azok oly helyiségben vannak felállítva, melyben a lég szabad járását szilárd falak, ajtók és ablakok akadályozzák, vagy a melyek 36 centiméternél mélyebbek. 5. A czefrehűtő-készülékek, ha a czefre 19 centiméternél nagyobb átmérőjű csöveken folyik át, vagy ha a czefre kihütése nem egészen zárt hengerekben gépileg történik. 6. A czefrevezető csövek, ha átmérőjük 19 centiméternél és a czefrevezető csatornák, ha átmetszettik 250 D centiméternél nagyobb. 7. Az élesztőkeverő-kádak (élesztőt előkészítő kádak), ha ezek összes űrtartalma a feltétlenül adó alá eső edények összes űrtartalmának (25. §. 1. sz.) sajtolt élesztőt készítő gyárakban 30%-át, más szeszfőzdékben 20%-át meghaladja. 8. Az élesztőt mosó edények, élesztő-viztartók, ha azok az erjesztő-kádakkal vagy a főző-készülékkel, vagy mind a kettővel csövek vagy csatornák által összekötvék. 9. Az élesztő-hab-edények, ha azoknak űrtartalma egyenként 50 liternél nagyobb, vagy összes űrtartalmuk a feltétlenül adó alá eső edények összes űrtartalmának (25. §. 1. sz.) l°/«-át meghaladja. 10. A czefre kifőzésére szolgáló főzőkészülékek (kazánok és czefremelegitők), ha oly készülékkel ellátva nincsenek, mely által tartalmukból könnyen próbák vétethetnek és egyszersmind azoknak összes űrtartalma a feltétlenül adó alá eső edények összes űrtartalmának (25. §. 1. sz.) 60 °/o-át, vagy ha az emiitett készülékkel ugyan el vannak látva, de összes űrtartalmuk a feltétlenül adó alá eső edények összes űrtartalmának 110°/

0-át meghaladja. 11. A czefremelegitő akkor is, ha űrtartalma (azon űrtartalmat leszámítva, melyet az abban netalán találtató alszesztartó vagy kigyócső elfoglal) közönséges főzőkészülékeknél a legkisebb kazán űrtartalmának "A-ét, folytonosan működő főzőkészülékeknél pedig a feltétlenül adó alá eső edények összes űrtartalmának (25. §. 1. sz.) 207°-át meghaladja. A 3 —11-ig felsorolt edények és műeszközök közül, ha a megadóztatásukra szükséges feltételek egészen vagy részben megvannak, az előkeverő-kádak, olvasztókádak és a répát áztató edények (3. szám), az élesztő-keverőkádak (7. szám), vamint a főzőkészülékek (10. sz.) űrtartalmuk azon többleteivel veendők be a napi termelőképességbe, melyekkel a fentemlített adómentes százalékokat meghaladják; ellenben a hütőbárkák (4. szára), czefrehűtőkészülékek (5. sz.), czefrevezető-csövek és csatornák (6. sz.), az élesztőt-mosó edények (8. sz.), — az élesztőhab-edények (9. sz.), czefremelegitők (11. sz.), a napi termelőképességbe összes űrtartalmukkal vonandók be. Azon edények, melyek a szesztermelésre szánt nyers anyagok felforralására szolgálnak (1. sz.), valamint gabonát vagy kukoriczát feldolgozó szeszfőzdékben az. áztató edények (2. sz.), azon esetben, ha rájuk nézve az 1., illetőleg a 2. szám alatti feltételek megvannak, keverő-kádakul tekintendők, és oly elbánásban részesülnek, mint ezek. Ha a czefremelegitő űrtartalma a napi termelőképességbe beszámittatik, akkor ezen űrtartalom a főzőkészülékek összes űrtartalma netán adó alá eső többletének (10. sz.) kiszámításánál figyelmen kívül marad. KÉPVH. IROMÁNT. 1881—84. XIX. KÖTET. 42