Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.
Irományszámok - 1881-744. Törvényjavaslat, az 1870. évi X. t.-cz. 4-ik szakaszának d) és e) pontjaiban megjelölt intézetek és vállalatok községi pótadója rendeltetéséről
744. szám. 309 Ezen helyzet azonban az osztrák-magyar bank létesítéséről szóló 1878. évi XXV. t.-cz., illetőleg az ezen törvényczikk által törvénybe iktatott alapszabályok, és a cs. kir. szabadalmazott osztrák vaspályatársulattal 1882. évi június hó 8-án kötött szerződés beczikkelyezéséröl szóló 1882. évi XLV. t.-cz. által megváltozott. Az emiitett törvényekbe iktatott alapszabályok, illetve szerződés értelmében ugyanis az osztrák-magyar bank Budapesten a fennállott fiókintézet helyett egy a bécsi főintézetével teljesen egyenlő hatás- és jogkörrel felruházott főintézetet állított fel, — a cs. kir. szabadalmazott osztrák államvasut-társulat, illetve most már szabadalmazott osztrák-magyar államvaspálya pedig Magyarországon folytatott üzletére Budapesten a bécsitől független igazgatóságot létesített. Minthogy azonban az osztrák-magyar bank, ugy mint a szabadalmazott osztrák-magyar államvasut-társaság, ezen uj szervezetük daczára sem szűntek meg egységes üzletét, a monarchia mindkét államterületére kiterjesztő pénzintézet, illetőleg közlekedési vállalat lenni — tekintettel az 1870. évi X. t.-cz. intézkedéseinek már fentebb hangsúlyozott intentiójára — kétségtelen, hogy az osztrák-magyar bank és a szabadalmazott osztrák-magyar államvasut-társaság által a magyar államterületen folytatott üzlet eredménye alapján kivetett állami adók után fizetett községi adópótlék a 24 millió forintos sorsolási kölcsön évi járadékának részleges fedezésére fordítandó. Hogy pedig ugy a már jelenleg ily szervezetű, valamint jövőben netalán hasonló elvi alapokon nyugvó szervezettel alakuló vagy ilyenekké átalakítandó intézetek és vállalatok községi adópótlékának a 24 millió frtos sorsolási kölcsön évjáradékának részleges fedezésére fordítása iránt kétely fel ne merüljön, szükséges, hogy az 1870. évi X. t.-cz. 4. §-áuak d) és é) pontjaiban foglalt határozmányok az 1878. évi XXV. és 1882. évi XLV. t.-cz. értelmében létesült sajátlagos állapotokkal törvényhozási utón összhangzásba hozassanak és ez utón minden kételynek és a törvény szellemével és szándékával össze nem férő igényeknek vége vettessék. Budapesten, 1884. évi február hó 15-én. Gr. Szapáry Gyula s. k., m. kir. pénzilgyminister.