Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.

Irományszámok - 1881-742. Törvényjavaslat, az 1879:XX. t.-cz. hatályának megszünése után Szeged szab. kir. városában szükséges átmeneti intézkedésekről, és az 1882. évi VII. t.-cz. 2. §-ában foglalt intézkedésnek módositásáról

302 742. szám. Ezeken kivül, de szavazati jog nélkül, tagjai a középitészeti tanácsnak: a városi főmérnök és a város épitési bizottságánál előadó városi tanácsnok. A középitészeti tanács Írásbeli és műszaki teendőinek ellátása végett a mellé rendelendők: a város egyik jegyzője és egy városi mérnök, mint előadók; a kirendelt városi jegyző egyszersmind a tanács titkári teendőit is teljesitendi. 5. §. Az elnök akadályoztatása esetére a belügyminister a középitészeti tanács rendé* tagjai sorából állandó elnökhelyettest nevez ki. 6. §. A középitészeti tanács tagjai ezen megbízatásukért külön díjt nem húznak. A középitészeti tanácshoz beosztott városi jegyző és mérnök azonban megfelelő jutalomdíjban részesíthetők, melynek összegét a középitészeti tanács előterjesztésére a belügyminister állapítja meg. 7. §. . . A középitészeti tanács rendes tagjainak egy harmada minden harmadik év végén sorsolás útján megállapítandó rendben kilép. A kilépett tagok azonban ismét kinevezhetők, illetőleg megválaszthatok. 8. §. A középitészeti tanács felebbviteli hatóságot képez mindazon építkezési ügyekben, melyekbea az 1876: VI. t.-cz. értelmében a törvényhatóság közigazgatási bizottsága volna hivatva másodfokúlag határozni. Ezen ügyekre nézve a középitészeti tanács lépvén a közigazgatási bizottság helyébe, Szeged szab. kir. város törvényhatósága területén az 1876: VI. t.-cz. idevágó határozmányai jelen törvény érvényének tartamára hatályon kivül helyeztetnek. 9. §. . j Azon kivül a középitészeti tanács felügyeletet és ellenőrzést gyakorol minden előforduló oly ügyre, mely vonatkozik: a) városszabályozási kérdésekre, s e czélból szükséges kisajátításokra; továbbá telkek eldarabolására, b) új közlekedési vonalak nyitására és feltöltésekre, c) a csatornahálózat fejlesztésére s általában a csatornákra, d) kövezésekre, e) a vízvezetékre és a város világítására, f) a város térképének nyilvántartására, g) a város területén lévő ültetvényekre és közkertekre, h) az épitési rendszabályoknak úgy a köz-, mint a magánépitkezéseknél való pontos megtartására. Éhez képest a város törvényhatósága, vagy annak közegei és bizottságai által a most emiitett ügyekben hozott határozatok foganatosítás előtt mindenkor közlendők a középitészeti tanácscsal s csak akkor hajthatók végre, ha a középitészeti tanács által is jóváhagyattak.