Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.

Irományszámok - 1881-735. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az irói és művészi jogról” szóló törvényjavaslat tárgyában

268 735. szám. *• §• A szerzői jog addig, mig az a szerzőt, vagy annak az örököseit vagy hagyományosait illeti, végrehajtás tárgya nem lehet. A végrehajtás tárgya csak azon vagyoni előny lehet, mely a szerzőt, vagy annak az örököseit vagy hagyományosait, a műnek jogosult forgalomba helyezése, vagy annak nyilvános előadása folytán illeti. 5. §. Az irodalmi műnek gépi többszörözése, közzététele és forgalomba helyezése, ha az a jogosítottnak (1., 2., 3. §§.) a beleegyezése nélkül történik, a szerzői jog bitorlásának tekintetik és tilos. Az, hogy a mű többszörözése, közzététele és forgalomba helyezése egészben vagy részben történt-e, a tilalom tekintetében különbséget nem tesz. Gépi többszörözésnek tekintendő a leirás is, ha az a gépi többszörözés helyettesítésére van rendelve 6. §. A szerzői jog bitorlásának tekintendő továbbá: 1. a még meg nem jelent kéziratnak, a szerző beleegyezése nélkül történt többszőrözése. A többszörözést a kézirat, vagy a másolat jogosult birtokosa is, csak a szerző beleegyezésével eszközölheti; 2. a szerző beleegyezése nélkül történt többszörözése az oktatás, vagy mulatság czéljából tartott előadásoknak vagy felolvasásoknak; 3. az olyan kiadás, melyet a szerző vagy a kiadó, a köztük fennálló szerződés vagy a törvény ellenére eszközöl; 4. a műnek több példányban kiállítása, mint a mennyihez a kiadónak, a szerződés szerint joga van; 5. a szerzőtársak által közösen készített műnek olyan kiadása, melyet az egyik szerzőtárs jogosulatlanul eszközöl; (1. §. második bekezdése) 6. a nyilvános tárgyalásoknál és tanácskozásoknál tartott beszédeknek (9. § , 4. p.), az illető szónok beleegyezése nélkül történt gyűjteményes kiadása. 7. §. Az eredeti műnek a szerző beleegyezése nélkül történt fordítása a szerzői jog bitorlásának tekintendő: 1. ha a mű, mely először holt nyelven jelent meg, valamely élőnyelvre lefordítva adatik ki; 2. ha a mű, mely egy időben több nyelven jelent meg, e nyelvek valamelyikére lefordítva, a megjelenéstől számítandó öt esztendő alatt, kiadatik; 3. ha a szerző az eredeti művön, a fordítási jogot magának fentartotta; feltéve, hogy i fordítás, az eredetinek a megjelenésétől számítandó egy esztendő alatt, megkezdetett és három esztendő alatt befejeztetett. A védelem azon nyelvek tekintetében megszűnik, a melyekre a fordítás az első év alatt meg nem kezdetett. Ha a fentartás csak bizonyos nyelvekre szólt, a mű azon nyelvekre, melyekre a fentartás nem szól, azonnal leforditható. Az olyan eredeti müveknél, melyek több kötetben vagy részekben jelentek meg, minden kötet vagy rész külön munkának tekintendő és a fordítási jog fentartása minden köteten vagy részen ismétlendő. A naptári év, a melyben az eredeti mű megjelent, a fordítási időbe be nem számíttatik. Színműveknél, a fordításnak az eredeti mű megjelenésétől számítandó hat hó alatt, telj sen be kell fejeztetni.