Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.

Irományszámok - 1881-735. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az irói és művészi jogról” szóló törvényjavaslat tárgyában

866 735. szám. nak nem tartotta. A bizottság nézete szerint a szöveg szerzője és a zene szerzője közt keletkező viszony lehető tisztázása, különösen pedig az ezek közt felmerülhető differentiák elkerülése végett szükséges annak a megállapítása, hogy a szöveg szerzőjének a beleegyezése, a szöveg többszörözéséhez, mikor tehető fel a nélkül, hogy ezt külön bizonyítani kellene. Ezen eset akkor foroghat fenn, ha a szerző a szöveget a zeneszerzőnek felhasználd* védett átadta a nélkül, hogy a saját részéről fentartással élt volna. A 30. és 31. §§-at tehát a jelzett irányban módosítani kellett. Tekintettel az 1. §. második bekezdéséuél tett módosításra, a javaslat 37. §-nak a szerzőtársakra vonatkozó intézkedéseit liasonhtg módosita;ii kellett; fentaitásával természetesen azon eltérésekuek, melyek a szöveges zeneművek nyilvános előadásából szükségképen következnek és a 37. §. harmadik és negyedik bekezdésében jelezve voltak. A javaslat 38. §-ra a bizottságnak mindössze egy érdemleges észrevétele volt, mely ezen §-nak utolsó bekezdésére vonatkozik. A 38. §. kétféle, t. i. az anonym és a pseudonym munkákról intézkedik és azokra uézve a védelmi idő kezdetét, az első előadás napjától, illetve a szerző halálától rendeli számittatui, tehát lényegileg a 15. §-ban foglalt szabályt alkalmazza. Ezen alkalmazás azonban a harmadik bekezdés tekintetében nem elegendő. Annak az intézkedése szerint ugyanis a hosszabb védelmi idő csak egyféle cselekvény által tartathatik fenn; holott a dolog természete szerint a fentartás az által is biztositható, hogy a szerző, a 30 esztendei határidő alatt, a munkát a valódi neve alatt közzéteszi: mert ez esetben azon okok, melyek az anonym, vagy a pseudonym munkákra alkalmazhatók, egyszerűen elesnek ép ugy, mint ha a beiktatás megtörténik. A 38. §-t tehát ezen irányban kiegészíteni kellett. A 42. §-t, mely a képzőművészet egyes ágainak a felsorolása mellett, a szerző jogának a meghatározásával foglalkozik, a bizottság annyiban kiegészitendőnek találta, hogy a felsorolásba a metszést is felvette; magáévá téve az illetékes körök abbeli felfogását, hogy a metszés, mint a képzőművészetnek egyik műfaja, a törvény oltalmát teljes mértékben megérdemli. A 47. §. intézkedését a bizottság a megrendelt arczképekre szorította és a mellszobor kifejezést a szoborképmás kifejezéssel helyettesitette. A bizottság helyesnek találta és magáévá tette a 77. §. abbeli intézkedését, melynél fogva a törvény védelme annak a hatályba lépéséig megjelent művekre is kiterjesztetik. Ezen különben helyes intézkedés azonban méltatlanságot vonna maga után a 30 évnél régebben elhalt és azon szerzők jogutódaira nézve, a kik számára a törvényes védelmi időből 15 évnél kevesebb maradna fenn. A bizottság tehát, szükségesnek tartotta, a 77. §-t akkép kiegészíteni, hogy abban a védelmi időt, az.eredeti irói mű szerzőjének a jogutódai részére, a törvény hatályba lépésétől számítandó 15 esztendőre kiterjesztette. Ellenben nem találta szükségesnek a bizottság a védelmi idő ezen kiterjesztését a zeneművekre, a zeneművek, színművek és a zenés színművek nyilvános előadására a képzőművészet alkotásaira és fényképekre is alkalmazni. Végre a bizottság csak helyeselhette a 83. §. abbeli intézkedését, melynél fogva a javaslat értelmében folyamatba teendő ügyek tekintetében az eljárás rendeleti úton lesz szabályozandó. Kötelességének tartja azonban a bizottság, e helyütt határozottan hangsúlyozni azt, hogy a kellő sikert egyrészről attól tételezi fel, hogy az eljárás a dolog természetének megfelelő, lehetőleg gyors és egyszerű legyen; másrészről attól, hogy az előleges biztosítási intézkedéseket rendező szabályok, ne a közönséges peres eljárás módjára, hanem tekintettel a feleknek egyenlően megvédendő érdekeire állapíttassanak meg. A jelzett módosítások a javaslatnak újabb szövegezését tevén szükségessé, azt /. alatt van szerencsénk a t. képviselőháznak egészben és egyes részeiben leendő elfogadás végett tisztelettel bemutatni. Kelt Budapesten, 1884. évi február hó 7-én. Horváth Lajos s. k., Apáthy István s. k., az igazságügyi bizottság helyettts dnöke. az igazságügyi bizottság előadója.