Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.

Irományszámok - 1881-709. Törvényjavaslat, némely megyék határának egyes községek és puszták átcsatolása által való kiigazitásáról, s az ezzel kapcsolatos intézkeésekről

709. szám. 11 érdekkel bír, melylyel szemben, az ezen alig 1124 holdnyi területtel és 860 lakossal biró kis községnek elesatolása ellen, Sáros megye részéről a megyei pótadó és közmunka csökkenése indokából emelt felszólalás, figyelemre méltó kifogást nem képezhet. Felső-Tárkány község, mely törvénykezési tekintetben már is a% egri törvényszékhez tartozó égd járásbírósághoz van beosztva, — Heves megye székhelyének, Eger városnak közvetlen szomszédságában fekszik, és saját megyéjével csak Eger városán keresztül utazva érintkezhetik,, — ismételten kérelmezte már a kormánytól és a képviselőháztól, hogy közigazgatásilag is Heves megyéhez osztassék be. Legutóbb Heves megye közönsége kérte, agy Felső-Tárkány, mint az Eger város közvetlen közelében fekvő Kis-Tálya és Andornak községeknek a helyrajzi fekvés és közszolgálati érdekek által is indokolt átkebelezését eszközöltetni. Felső-Tárkányra nézve maga Borsod megye közönsége is beismerte annak igazságos és méltányos voltát, hogy ezen község Heves megyébe átcsatoltassék, s habár kétségbevonhatlau az, miszerint Kis-Tálya és Audornakra nézve is előnyös volna az, hogy a közel szomszédságukban lévő Eger városában találhatnák együtt összes közhatóságaikat, de minthogy ezekre nézve a Felső-Tárkánynál fenforgó azon anomália, hogy csak a szomszéd törvényhatóság szék helyén át érintkezhetik közhatóságaival, nem fordul elő, és ezen községeknek sem Mező-Kövesddel, sem Miskolczczal, mint járási és megyei központokkal való érintkezése nem ütközik nagyobb nehézségekbe: Borsod megye területének, a megye közönsége által ellenzett ily nagyobb megcsonkítását, az illető községilakosokra háramlandó kényelmi szempontok által eléggé indokoltnak nem találván, részemről csak Felső-Tárkány átkebelezését hozom javaslatba. Almás község közigazgatásilag a tasuádi szolgabírói járáshoz van beosztva, de nagy hegyek közé szorult fekvésénél fogva, oly kedvezőtlen helyzetben van, hogy a lakosság a szolgabírói járási székhelyre és a megyei központba való utazás alkalmával terhes és hosszadalmas, a közlekedésre alkalmatlan hegyi utón, sőt némelykor épen csak Margittán, illetőleg Bihar megyén keresztül haladva érintkezhetik saját hatóságaival. Ezen közlekedési nehézségeken Szilágy megye közönsége Almás községnek a tasnádi járásból a szilágy-somlyói járásba való beosztása által vélt némileg segíthetni, de az e részben folytatott tárgyalások során arról győződött meg, hogy a fenforgó közlekedési nehézségek ezen beosztás által sem fognak elenyésztetni, és hogy azok legalaposabban s legczélszerübben csak Almás községnek Bihar megyébe leendő átkebeleztetése, és a bályoki körjegyzőséghez leendő beosztása által volnának elháríthatok; minthogy Bályok községgel amúgy is bonyolult adózási és úrbéri viszonyban van. Tekintettel tehát Almás község topographiai fekvésére, mely a Szilágy megyei hatóságokra nézve a kellő ellenőrzést nagy mérvben megnehezíti, míg ellenben a szükséges felügyeletet és a szomszédos Bályok községgel fennálló és évek óta nem rendezett adózási ügyek és bonyolult úrbéri viszonyok tisztázása sokkal könnyebben lesz eszközölhető, ha mindkét község ugyanazon hatóság alá helyeztetik: Almás községnek Szilágy megyéből Bihar megyébe leendő átkebelezését kellett javaslatba hoznom. Gyurgyevó, Temes megyei telepitvényes község az 1876. évi nagy árviz alkalmával elpusztulván, a község mint ilyen megszűnt s a lakosság más alkalmasabb helyre való áttelepítésének szüksége állott be. A szomszéd Torontál megyének ugyancsak Dunamelláki több községe szintén áldozatává lett a nagy árvíznek és itt is bekövetkezett annak szüksége, hogy a lakosok védettebb helyre telepíttessenek át. Az áttelepítés kormánybiztos által foganatosíttatván, némi egységes eljárást lehetett 2*