Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.
Irományszámok - 1881-707. Törvényjavaslat, az 1880-iki XXX. törvényczikkel, a magyar királyi honvédség részére, Szegeden egy tiszti lakház és egy laktanya épitésére engedélyezett 400,000 forintnyi költség fedezetnek 167,000 forinttal való felemeléséről
707. szám. 5 A kapuk padolatjával az eredeti talajtól egy ölnél magasabban felmeredő házakba ily állapotban a közlekedés lehetetlen volt, s igy a mintegy 40,000 köbméternyi külső, és 7,000 köbméternyi belső feltöltés költségeit is el kellett vállalni, melyek, mint alább következendő számítási adatok tanúsítják, már önmagukban is aránylag nagymérvű összeget igényeltek. Ezek a legfőbb okok, melyek a költségvetés túlhaladását idézték elő, — s ezeknél fogva különösen a talajviszonyokból keletkezett többnemű fal erősítések, s az épités közben bizottságilag indokolt különféle változások, és javítások is több oldalú kiadások növekedését okoztak, melyek annál kevésbé voltak megtagadhatok, mert a hivatalbeli elődöm által az akkori viszonyoknál fogva sürgősnek talált építkezéshez készített terveknek nem csak külön Jury bizottság általi megbír altatása, hanem a közlekedési ministeriumnál történt átvizsgáltatása után is, az épités feletti Jelügyelettel, a szegedi hely viszonyokkal kiválóan ismerős királyi biztosság műszaki osztály főnökének elnöklete alatti bizottság lön megbizva, és az épités vezetésre a közlekedési ministertől egy állami mérnök kijelölve. Az ily illetékes közegek által szükségeseknek jelzett változások vagy javítások az építkezés közben, mindenkor a tartósság és biztonság követelményeivel indokolva, nem voltak megtagadhatok, mert a megtagadásuk esetében beállható következményekért a felelősség nem volt elvállalható. Az előre bocsátott átalános indokolással a jelzett helyzetűéi a . . . 400,000 forinton felül 167,000 forinttal mutatkozó túlkiadás a következő kerekszámba felvett fő tételekre oszlik, nevezetesen: 1. Az alapfalazatoknál felmerült költségtöbblet 68,665 forint. 2. A feltöltési költségek ) . 40,800 > 3. Az építési tőke után esedékes időközi kamatok ....... 12,200 > 4. A közlekedési minister által kinevezett épités vezetőnek, és a tervkészítő mérnököknek díjazására 25,000 > 5. Ezek után különféle egyéb költség többletekre . . . . . . . 20.335 > Összesen 167,000 forint. A felsorolt tételek 1. és 2-ik pontjai alatt előforduló s a túlkiadás legnagyobb részét képező jelentékeny összegek a bevezetésben indokolvák. A 3. tétel az építésre engedélyezett tőke természetének mellőzhetlen követelménye, miután a Ludovika alapnak azon ideig is, — mig az épületek elkészültek és ezektől a bér számittathatott, fizetendő volt, de a költség előirányzatban felszámítva nem lett. Ugy szinte a 4. tétel ily építkezésnek vállalat útján természetes kifolyása, mert a tervező építészek, a terv- és költségvetések és az épités kiviteleért a szabályszerű százalékkal voltak díjazandók. Ezek után a különféle részletekre oszló túlkiadásokat tulajdonképen az 5. tétel alatti 20,335 frt képezi, mely összegre nézve a szegedi eatastrofa által befolyásolt rendkívüli viszonyok s az ezek folytán teljesen biztos alapra nem fektethető építési számitások annál inkább méltányos mentségül szolgálnak, mert a költség többletekre a szabályok szerint a háztulajdonost terhelő járda kövezési és csatornázási valamint vízvezetési és légszesz berendezési kiadások is benfoglaltatnak. De már az épités közben, a helyi viszonyokban szakavatott s Szegedre nézve első sorban illetékes bizottsági elnök által javaslatba hozott változások és javítások által igényelt költségek nem is voltak mellőzhetők, miután ezek minden egyes összegeiben és munkáiban jegyzökönyvekkel és indokolt előterjesztésekkel alaposan is igazoltattak:
