Képviselőházi irományok, 1881. XVIII. kötet • 650-705. sz.
Irományszámok - 1881-664. Törvényjavaslat, a földadó, házadó, tőkekamat- és járadékadó, valamint az általános jövedelmi pótadó iránti törvények módositásáról
78 664. szám. 2. Az 1. pont szerint megállapított jövedelemből levonandó: a) az ezen jövedelem után a megelőző évre kirovott egyenes adó a földtehermentesitési járulékkal együtt; b) az ingatlan birtokra bekebelezett, tényleg még le nem rovott tőkeösszeg egy évi kamatja. 3. Az 1. pont szerint megállapított jövedelemnek azon része, mely a 2. pontban emiitett összegek levonása után fenmaradr, a törvény 5. §-ához képest kikerekítve képezi a jelenleg 378%-kal megállapított általános jövedelmi pótadó kivetésének alapját. A törvénynek most említett határozatai alapján az általános jövedelmi pótadó — ide nem számítva a jövedelem-kikerekités folytán elért 200,000 frtnyi adótöbbletet, — az A) alatti kimutatás 11. rovata szerint 1881. évre 9.323,048 frttal vettetett ki, és ha ezen összeghez hozzáadatik a kimutatás 6. rovata szerint az alapadók czímén kivetett . 61.354,873 frtnyi adóösszeg, a főösszeg, mely az alap-adók és a jövedelmi pótadó czímén együttvéve rovatott ki 70.677,921 frtot tesz (kimutatás 12. rovata). Ha tehát az általános jövedelmi pótadóról szóló törvénynek módosításánál az elérendő adótöbbletet három millió forinttal veszszük fel, az adótételek oly módon lesznek megállapitandók, hogy azoknak alkalmazása mellett az alapadók és a pótadó czímén elérendő bevétel együttvéve 73.677,921 forintra emelkedjék. Erre való tekintettel és figyelemmel azon már fent is hangsúlyozott körülményre, hogy az egyenlő teherviselés érdekében az alapadók tételei ott, a hol ez lehetséges, leszállittassanak és inkább a pótadó százaléka emeltessék fel, bátor vagyok az ide zárt, s a föld-, ház-, tőkekamatés járadékadó, valamint az általános jövedelmi pótadó iránti törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, a t. képviselőház elé terjeszteni. A törvényjavaslat lényeges határozatai a következők : 1. A. földadóra nézve javaslatba hozom, hogy ezen adó, mely a 11.000,000 forintra rúgó földtehermentesitési járulék nélkül az 1881 : XL. törvényczikk 2. §-a értelmében 29.000,000 frtot meg nem haladó összegben rovandó ki, 26 millió forintra szállíttassák le. 2. A házbéradónál a következő leszállításokat hozom javaslatba : a) az épületfentartási és értéktörlesztési százalék : Budapesten 20 forinttal, más az általános házbéradó alá tartozó helyeken 25 frttal állapittatik meg minden száz forint után; b) az adó mérve Budapest fővárosban az eddigi 24% helyett 22%-ban határoztatik meg» egyúttal azonban az 1873 : VI. törvényczikk 2. §-ának az úgynevezett mellékjárulékok bevallására vonatkozó és sok visszaélésre okot szolgáltatott határozatai érvényen kivül tétetnek. Ellenben érintetlenül fentartandónak vélem a házbéradó mérvét oly helyeken, a hol ezen adó 16°A illetőleg 20%-kal vettetik ki jelenleg. Az emiitett helyeken ugyanis a házbéradó mérve az 1868: XXII. törvényczikk életbeléptét megelőzött időben a fővárosban érvényben lévővel ugyanaz volt, 1868. évtől kezdve azonban az idézett törvény a házbéradó mérvét a fővárosra nézve 24%-ban állapította meg, a többi helyekre nézve pedig az adózók nem csekély előnyére 20% illetőleg 16%-ra szállította le; az ezen két adófokozat alá tartozó adózók tehát a főváros adózóival szemben már jelenleg is nagy kedvezményben részesülvén, az adótételeknek további leszállítása nem volna indokolva; s pedig a 20°/o-kos adótételnél annál kevésbé, minthogy az ezen adótétel alá eső házaknál az épületfentartási és értéktörlesztési százalék 20 forintról 25 forintra emeltetik (lásd fönt 2. a) pontot).
