Képviselőházi irományok, 1881. XVIII. kötet • 650-705. sz.

Irományszámok - 1881-701. Törvényjavaslat az 1879:XX. t.-cz. hatályának megszünése után Szeged szab. kir. városában szükséges átmeneti intézkedésekről

368 701. szám. 1870: XLII. t.-cz. 43. §-án alapuló saját rendelkezési körébe tartoznak, s melyeknek költségei is a várost terhelik, — törvényhozási intézkedés szükséges arra, hogy a kormány Szeged szab. kir. városának az 1879: XX. t.-cz. hatályának megszűntével ismét feléledő önrendelkezhetési jogával szemben a kérdéses munkálatokat és leszámolásokat saját közegei által teljesíttethesse. A tisztelettel bemutatott törvényjavaslatnak egyik czélja tehát, melyről az 1. §. rendelkezik, az: hogy az emiitett intézkedésre a kormánynak a szükséges felhatalmazás megadassák s Szeged szab. kir. város törvényhatóságának rendelkezési joga a kérdéses munkálatokat illetőleg a kir. biztosság megszűnte után is egy ideig felfüggesztessék. Egyébiránt — mint már fennebb jelezve volt — ez csak átmeneti rendelkezést képez, mert a kérdéses munkálatok és leszámolások 4—5 hónap alatt teljesen befejezhetők lesznek. A költség, mely a uiinisteri közegeknek Szegedre kirendelésből, illetve a mostani év lejárta után is ott meghagyásából, az államkincstárra hárulna, havonkint mintegy 1940 frtra rúgna, melynek fedezéséről (13. §.) különben az 1884. évi állami költségvetésben is már gondoskodva van. A jelzett második czél: Szeged városa tervszerű további fejlődésének építési tekintetben biztosítása, állandóbb természetű rendelkezéseket kivan, melyekről a törvényjavaslatnak 2—12. §-ai szólanak. Az utolsó évtizedek alatt nagy építési átalakulásokon átment minden európai városban üdvösnek, sőt szükségesnek bizonyult, hogy a rendes építési hatóságokon felül, a helyi építési érdekeket magasabb szempontból és tágasabb látkörrel ítélő s ellenőrző hatóság létezzék, mely kisebb magán helyi érdekektől eltekintve, a követendő elvekre nézve, mint felsőbb fórum kijelöli az irányokat s őrködik a felett, hogy a megállapított szabályok s eljárási módok megtartassanak és követtessenek. Annyival inkább szükséges ily irányú intézkedés Szegeden, hol a történt nagymérvű átalakítások csak rendkívüli és a szokottól eltérő intézkedések által váltak lehetségessé és a hol a lefolyt négy év alatt annyira megváltozott viszonyok korántsem nyertek még oly erős megállapodást, hogy a rendes viszonyokhoz való visszatérés némi rázkódtatásokat ne vonna maga után s nem lehetne attól tartani, hogy ezen rázkódtatások következtében a kitűzött s jó részben már-már valósult czél elérése ne koczkáztathassék. A kormány ezen czélt egy középitészeti ellenőrző bizottságnak felállítása által véli elérhetni, melynek szervezete a törvényjavaslat 3—6. §-aiban, hatásköre pedig a 7—10. §-okban van meghatározva. Ezen bizottságnak a reá ruházott felebbviteli hatóságnál és felügyeleti jogánál fogva elég hatalma lesz arra, hogy a város építési és szabályozási ügyeit az általa szem előtt tartandó magasabb irányelvek szerint vezesse; egyszersmind azonban szervezetében és különösen azon rendelkezésben, hogy a bizottság önmaga önállóan nem hajthat végre munkálatokat, s ilyeket csakis a város utján kezdeményeztethet, meg van adva a biztosíték arra, hogy ezen bizottság nem fejlődhetik költséges, a város pénzügyi erejét meghaladó intézménynyé. Egyébiránt ezen középitészeti ellenőrző bizottság fennállása egyelőre csak 10 éri tartamra van tervezve (2. §.), mely idő alatt a tapasztalat fogná kimutatni: vájjon az jövőre megszüntettessék, vagy megtartassék-e és mily alakban és hatáskörrel. Ugyancsak Szeged városa további fejlődése érdekében czélszertínek látszik, hogy egy külön alap kijelöltessék, melyből függetlenül a házi pénztár mindenkori állásától legalább a legszükségesebb szabályozási és közmunkák költségei biztosithatók legyenek.