Képviselőházi irományok, 1881. XVIII. kötet • 650-705. sz.
Irományszámok - 1881-690. A pénzügyi bizottság jelentése, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium 1884. évi állami-költségvetése tárgyában
690. szám. 315 szaporítását elkerülhetlenné teszi. A minister jelentése több adatot tüntet fel ennek bebizonyítására és a bizottság a felhozott indokokat helyeselve, az előirányzatot változatlanul elfogadásra ajánlja. Személyi járandóságok . . . . . '. . .... . .. • . . . 102,650 frt. Dologi kiadások . . . . ... . . . .... .... . 9,000 > Összesen . . 111,650 frtot. IX. czím. Országos erdei alap. Ezen czím eddigelé csak átfutó tételt képezett, minthogy a befolyt bírságok V 5 része, erdősítésekre és szakképzett erdőőrök kiképzésére fordíttatott, azok V 3-de pedig a törvény értelmében erdei alap képzésének szolgált. 1884-re azonban a Szegeden felállított erdőőri szakiskola költségei folytán, erdoőrök nevelésére nagyobb összeg igényeltetik, mint a mennyit a bírságok 4 /s-de tenne, annál fogva e czím alatt 1884-re, minthogy az erdei alap nevelését a törvény értelmében folytatni kell, 5,000 frtnyi hiány mutatkozik. A bizottság változatlanul elfogadásra ajánl: kiadásnak . . . . . . . . ... .../... . . 30,000 frtot, bevételnek . ... . . . .... . . .... . . .'." 25,000 > X. czím. Állami lótenyészintézetek. Előirányoztatik, mint kiadás 9. tétel alatt . 2.859,929 fit, mint bevétel 4. tétel alatt . . . ... . . .;'.. . . . . . . 2.304,514 > tehát . . . 555,415 frtnyi hiány tűnik föl. Megszavaztatott 1883-ra, mint kiadás 2.670,149 frt bevétel . . . . . . . . ."..' . . ." . ... . . . .. . . . 2.101,919 > vagyis . . . 568,230 frtnyi hiány, mely ... . . . ..... . . 16,150 frt a lótenyésztési alap 1883-ban más czím alatt elszámolt jövedelmeinek levonásával 552,080 frtra apadt. Mind a kiadás, mind a bevétel felemeltetik 1884-re körülbelül 190,000 frttal, ugy hogy a végeredmény köriilbelől ugyanaz maradna, mint a lefolyt esztendőben. A bizottság kötelességének tartja, ismételten is a tisztelt házat arra figyelmeztetni, hogy ezen előirányzatok főleg a bevételeket illetőleg csakis bypotheticus természetűek, és hogy a zárszámadási eredmények csak a legritkább esetekben felelnek meg az előirányzatnak. Majdnem állandóan a tényleges hiány az előirányzottnál sokkal nagyobb. Az 1882-iki zárszámadások következő igen figyelemre méltó adatokat tüntetnek föl. A kiadások, melyek . u 2.571,842 frttal voltak előirányozva 3.341,004 frtra rúgnak, tehát . . . . .'. . .* ... . . . . . . . .... 769.162 írttal magasabbak — a bevételek, melyek törvényhozásilag . . . . . . . 1.908,535 frtra voltak praeliminálva .................... 2.406,402 frtra emelkedtek, s e szerint ugyan szintén ... . 497,867 frttal nagyobbak — de a végeredmény — a kilátásba vett . . . . . . . 663,307 frt helyett . . . . . . . . . . . . . . . . 934,602 » azaz . . . . . . . . . . . . . . . . . , . . .... . 271,295 frttal nagyobb tényleges hiány. Nem tarthatta a bizottság hatáskörébe bevonhatónak azon feladatot vizsgálni, vájjon mennyire indokolhatók ezen eltérések, ez a zárszámadási bizottság hivatása. De ezen évről évre ismételten felmerülő eltérések még se kerülhették ki a bizottság figyelmét, 40* ,